15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

dig az egyházkormányzati levéltárban található. A gazdasági gyűjtemény az értékesebb. Első darabja 1735-ben készült, Gyöngyös és Sólymos határtérképe, melyen a szerző neve nem szerepel. A kidolgozás, az épületek homlokzati ábrázolása Fabricius hatására utal. 45 / A 18.. századi darabok közül kiemelhetjük Házael Hugó már idézett mezőgazdasági és birtoktérképeit, majd nagyobb mennyiségben Sartory József rajzai következnek. A szerző az 1780-as években készült térképeken - kapcsolódva az itt folyó kataszteri felméréshez - az egyes püspöki falvakat és pusztákat ábrázolja, majd 179546/ ben kerületenként összefüggő birtoktérképeket is rajzolt. Az 1770-1771-es úrbérrendezésre és az azt követő szabályozásra kevés térkép vonatkozik, a 19. század első felében készült rajzok is - megyei és uradalmi mérnökök munkái - inkább csak az er dőket ábrázolják. A jobbágyfelszabadítással kapcsolatos határrendezések a térképekből már jól dokumentálhatók. Az erdőtörvény végrehajtásához összeállított rajzok szintén kis számban fordulnak elő, és kevés a kataszteri másolat is. Számottevő sorozattal csak az 1920-as évekből találkozunk, amikor helységenként haladva külön az erdőkről és az egyéb uradalmi birtokrészekről egymással összeilleszthető, azonos méretarányú térképek készültek.*7/ A szerző Nagy László erdőtanácsos, érseki erdőfelügyelő, aki munkájához a kataszteri másolatokat vette alapul. A gyűjtemény egy sor, az Eger-Putnok vasútvonal építése során készült kisajátítási, területrendezési térképet is tartalmaz, melyek Márkus Ágoston munkái az 1900-as évek első évtizedéből. Végül meg kell említeni a térképtár nyomtatott egyházigazgatási mappáit is, melyek az Egri és Székesfehérvári Egyházmegyéket ábrázolják . Az Egri Érsekség egyházigazgatási levéltárában mindössze 89 térképet tartanak nyilván. Ezek néhány darabja a gazdasági levéltárhoz tartozik, és bizonyára csak tájékoztatási célból került e gyűjteménybe. Találunk itt a kéziratos térképek között egy-két plébániai birtokra vonatkozó rajzot is, melyek Pásztó, Szajol,