15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

1805-tel szétválasztva régi és új irategyüttesekre oszlik /Archí­vum vetus 2 _Archivum_noyum/. A 170 folyóméter iratot őrző gazdasá­gi levéltár dokumentumait I-VII. osztályba sorolták /I.-jogbizto­sító iratok, II.-úriszék, III.-dézsmaügyek , IV.-főispáni iratok, V.-számvevőség, VI.-vegyes iratok, VII.-jószágkormányzóság/. Té­mánk szempontjából az I. osztály a legfontosabb, ahol a telepí­téssel , úrbérrendezéssel, szőlők, szántók kimérésével kapcsolatos iratok találhatók, míg az V. osztályban őrzik - többek között ­az erdők kezelésére vonatkozó, a 19. század elejéről származó do­41/ kumentumokat. Összehasonlítva a kalocsai és esztergomi érsekséggel, az eg­ri birtokok sem a feudális, sem a kapitalista korban nem voltak számottevőek. A fő jövedelmet e területen a szőlődézsma jelentet­te, ami az egyházi intézmények fenntartásához, építkezésekhez, iskolák céljaira stb. elegendőnek bizonyult. így az egri püspök­nek, később érseknek nem volt létérdeke a sok problémával is járó birtokok gyarapítása. Az első magyarországi népszámlálás szerint az egri püspök 19 faluval és mezővárossal rendelkezett Heves, öttel Borsod megyében és voltak kisebb birtokai Abaújban és Zemplénben is. 1799-ben 40 település /mezőváros, falu és puszta/ tartozott hozzá, 151 946 Ft évi bevétellel. 5000 Ft-nál több jövedelmet hozott Eger, Felnémet, Felsőtárkány, Maklár, Füzesabony, Kápolna, Szőlőske, Tiszaörs, Sólymos, Harsány, Tiszanána, Kömlő. 1804-ben, az átszervezés alkalmával szétdarabolták a püspö­ki birtokokat is. Az Egri Érsekség birtoka lett Eger város, Mak­lár, Nagytálya, Füzesabony, Deménd, Kerecsend, Kápolna mezőváros, Felnémet, Felsőtárkány, Szarvaskő, Bakta, Fedémes, Püspöki, Sóly­mos község, Szőlőske, Cigléd, Kisbuda, Bútelek,•Pusztaszikszó, Páz • 4?/ mánd, Dobi puszta. A 18. századi birtokok természeti adottságok szempontjából nagy változatosságot mutattak, hiszen azok a Bükk hegység csúcsai­tól a tiszai árterekig nyúltak el. 1805-től a borsodi területek a

Next

/
Thumbnails
Contents