15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

kozó térkép, de viszonylag kevés a teljesen megegyező példány. Az erdőgazdaság kezelői ugyanis folyamatosan vezették a változásokat, és a faállomány növekedésének megfelelően a térképeket újrarajzolták. Az állag következő része az 1850 után keletkezett vízügyi térképek nem túl gazdag együttese, az egész gyűjteményt lezáró utolsó sorozatba pedig út-, vasút- telefonépítéssel kapcsolatos rajzok, kalocsai, bácsi várostérképek, valamint a terület 1925-ben 39/ kiadott 1:25 000 méretarányú katonai térképei tartoznak. ' 5.3. Egri Érseki Levéltár Az Egri Püspökséget az 1000-1010 közti évtizedben Szent István alapította. Joghatósága kezdetben tíz észak-keleti megyére terjedt ki, majd a 13. század folyamán még hármat csatoltak hozzá. Mint a köztörténetből ismert, a 16. század közepén a török az egyházmegye déli részét elfoglalta, 1596-ban elesett Eger is. A püspökség és a káptalan ekkor Kassára, majd egy időre Jászóba tette át székhelyét. Eger 1687 évi felszabadulása után mindkettő visszaköltözött a székvárosba. A 18. század második felében nagyarányú építkezés kezdődött, Esterházy Károly püspök tevékenysége idején a város is virágkorát élte. 1799-ben bekövetkezett halála után a kamara vette át a püspökség irányítását és megtették az előkészületeket az egyházmegye felosztására. Mint a bevezetőben jeleztük, a püspökséget érseki rangra emelték, északi területeiből azonban kialakították a Kassai és Szatmári Egyházmegyét.A szétválás az addigi levéltár átalakítását is jelentette, ugyanis az új egyházmegyékbe átvitték a rájuk vonatkozó iratokat, vagy legalább azok másolatait. Az érsekségi iratanyag terjedelme összesen 650 folyöméter, melyből 480 folyómétert tesz ki az egyházkormányzati levéltár. Ez