15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

A Pest megyei községek közül Fájsz 1848-ig a vallásalap birtoka volt, és ekkor került részben az érsekséghez. Az érsek Bogyiszlón is társbirtokos volt, a szabályozás után a Duna balpartján maradt Külbogyiszló puszta viszont teljes egészében hozzá tartozott.

27

/ Bács megyében Csávoly már 1665-ben érseki birtok volt, a Bács városához tartozó területet viszont csak 1720-ban adta viszsza az Ujszerzeményi Bizottság. Itt 1752-ben és 1758-ban írtak alá úrbéri szerződést, 1770-ben vezették be Mária Terézia rendelkezéseit. A város gyorsan növekedett, különösen a hozzáépült Bácsújfalu, ahol 1770-ben nagyarányú betelepítés kezdődött. 1826-ban ezért újabb úrbéri felmérést végeztek és a telepeseket, azok utódait földterületekhez juttatták.

28// Az úrbéres birtokok elkülönítése után az érseki uradalom területe 84 940 kh 95 négyszögöl volt, melynek kataszteri jövedelmét 215 905 Ft-nak számították. 1873-ban készült el '*A_kalocsai_érsekség_ingatlan_birtoka_mennyi-_és_minősítésének_kimutatása" című összesítés, mely az újjászervezett birtok kalocsai, hajósi, szent29/ istváni, bácsi kataszteri kerületéről művelési áganként, magyar holdakban ad képet: 17. sz. táblázat művelési ág terület: mh, négyszögöl szántó 22 307 belsőség, kaszáló 15 185 szőlő 1 582 legelő 19 975 erdő 36 570 nádas 4 349 művelés alá nem eső terület 17 336 Összesen 117 306 925 346 382 62 872 443 630 19,01 12,94 1,35 17,03 31,18 3,71 14,78 100 %