15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

Összehasonlítva az esztergomi birtokokkal világos, hogy Kalocsán - a sík terület ellenére kevesebb volt a szántók, nagyobb a rétek és legelők részesedése. Az erdőbirtokok meghaladták ugyan az országos átlagot, de kevésbé voltak túlsúlyban, mint Esztergomban. Ha a,négy kerületet egyenként vizsgáljuk, a kép ennél differenciáltabb . ^§l°252l_!55rület: szántó: 25,32 legelő: 13,28 Ö§ű9^i_kerület: szántó: 25 ,68 legelő: 27,61 §?5GÍÍ5Íyánikerület: szántó: 9 legelő: 17,78 §§2si_kerület: szántó: 11,61 legelő: 14 ,70 97 kaszáló: 19,46 \ erdő: 23,04 %. kaszáló: 17,07 % erdő: 16,58 %. %; kaszáló: 4,82 erdő: 38,02 %. kaszáló: 6,77 %; erdő: 53,18 %. Az adatok azt mutatják, hogy az egységes, nagykiterjedésű birtokon változatos gazdálkodás folyt. A homokosabb, keleti területeken főként Hajós környékén - nagy szerepet kapott az állattartás, míg az erdők inkább a déli részeken voltak túlsúlyban. A jól termő bácsi földekből ugyanis az érsekség csak a Duna menti erdős sávot birtokolta. 31/ A gabonakonjunktúra hatására az 1870-es évektől a legelők egy részét feltörték, így a szántók aránya jelentős mértékben megnövekedett. A falvak széles határa és a viszonylag gyér településhálózat azonban nem tette szükségessé minden terület felszántását, így az állattartásra alkalmas legelők és bizonyos mértékben még az erdők na gysága 188 5-ben is v a1 ami vei az országos átlag felett ma- / radt. 32/ 18. sz. táblázat művelési ág terület: kh, négyszögöl szántó kert rét 33,51 0,15 7,98