10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 2. Az államigazgatás szervezete a közelmúltban és napjainkban

2S lános helyettesítő jogkörrel ruházott fel. Ezen túlmenően a szakigazgatási hatáskörök gyakorlására is - főszabályként - a végrehajtő bizottságok jogosultak. Ebben a konstrukcióban tehát önálló, saját hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek sem jöhettek létre, hanem azok a végrehajtó bizottságok hivatali szerveiként működtek. A második tanácstörvény - az 1954. évi X. tv. - a három éves tapasztalat birtokában változtatta meg az egyesttaóáesi szervek jogállását. Az első tanácstörvény legfőbb hibájának azt tekintette, hogy a tanácsok államhatalmi jellege nem érvényesült kellőképpen, mivel a tanácsok, mint testületek a gyakorlatban háttérbe szorultak a végrehajtó bizottságok mögött, s így nem válhattak kellő mértékben tömegszervezetté. Ezért az új törvény előtérbe helyezte a tanács, mint - továbbra is - államhatalmi szerv, mint testület szerepét. A deklaratív megfogalmazáson túl egyértelműbben elhatárolta a tanácsok és a végrehajtó bizottságok feladatait, megszüntette a végrehajtó bizottságok tanácsokat helyettesítő általános jogosítványait, nagyobb szerepet kaptak az állandó bizottságok. A szakigazgatási szervek - mint legfontosabb irattermelők - jogállásában is változás történt, az új szabályozás szerint önálló hatáskörrel ás hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekké váltak, nyomatékosan hangsúlyozva kettős alárendeltségüket, vagyis egyrészt a végrehajtó bizottság', másrészt a felettes szakigazgatási szerv irányítása alá kerültek. Elnevezésük alapján, mint "XY. vb szakigazgatási szervei" továbbra is a végrehajtó bizottságok "bir-