10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 2. Az államigazgatás szervezete a közelmúltban és napjainkban

-tokaként" szerepeltek, azonban nem volt kétséges, hogy a szakigazgatási szervek egyben a felsőbb igazgatás helyi szervei is voltak. (Például a városokban működő szakigazgatási szer vek a megyei szerveknek alárendelten működtek, a megyeiek pedig az illetékes szakminisztérium irányítása alatt álltak). E tagoltabb szervezet kialakításánál is természetesen szigorúan betartották az államhatalom egységének elvét, amit a jól konstruált alá- fölérendeltségi viszonyok szabályozásával biztosítottak. Az 1971-ben hatályba lépett harmadik tanácstörvény - az 1971. évi I. tv. - lényeges változást abban hozott, hogy újszerűen definiálta a tanácsok helyét és szerepét az állami szervek rendszerében. Elhagyva az "államhatalmi" és "tömegszervezeti" jelleget, az új szabályozás a tanácsokat népképviseleti, ön kormányzati és államigazgatási szerveknek nyilvánította. E megfogalmazás, bár csak deklaratíve, de visszaadta a helyi képviseletek eredeti funkcióját az önkormányzatot. Az önkormányzati jelleg legfőbb érvényesülési garanciájának a törvény a gazdasági önállóság biztosítását látta. Azonban a 70-es évek ún. "visszarendeződési" folyamatában született más, nagasszintQ jogszabályok - pl. a tervezésről vagy a költségvetési gazdálkodásról - ennek ellentmondva, végül is a központi akarat függvényévé tették ismételten a helyi testületeket. Bár született ennek korrigálására néhány döntős (pl. a járások megszüntetésével a feladatokat a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, vagy az erőszakos községegyesltések káros hatásainak kivédésőre létre-