9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

1. A magyar beruházáspolitika és változásai 1945 után

1955. (I. 7.) Mt.h. számú határozat). Az 1953. évi júniusi párthatározat a túlméretezett és teljesíthetetlen beruházási ütem visszafogását rendelte el, ez azonban mit sem változtatott a tényen, azon, hogy a fejlődés 1949 és 1953 között rendkívül extenzív módon folytatódott. Ezt bizonyítja az a számadat is, mely szerint „egységnyi nemzeti jövedelem növekedéséhez 3,75 egység beruházásra volt szükség". 1953-1957 között a beruházáspolitika elbizonytalanodott. Beruházások leállítása, újrakezdése, megalapozatlan intézkedések, előkészítetlen beruházások - ezek az időszak fő jellemzői. Az előkészítetlenségre jellemző, hogy „523, u.n. értékhatár feletti beruházásból 327 nem rendelkezett műszaki tervekkel". A kaotikus állapotokon igyekszik változtatni a Gazdasági Bizottság, amikor a beruházási rendszer továbbfejlesztéséről hozott (5/1959. (VI. 25.) G.B. számú) határozatában mindenekelőtt az engedélyezési eljárás és a programjóváhagyás összhangjának megteremtését sürgeti annak érdekében, hogy az engedélyezési eljárás lefolytatása előtt a beruházás megvalósítása semmiféle vonatkozásban (pl. géprendelés, külkereskedelmi megállapodások, műszaki tervezés) ne indulhasson meg. (Ismeretes, hogy 1945-1950 között a középítkezés nem tartozott a hatósági engedélyezési eljárás körébe.) A második 3 éves terv (1958-1960) már megfontoltabb beruházáspolitikai törekvéseket tükröz, amiben valószínű „szerepet játszott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének növekvő beruházási igénye is". A beruházások tervezésében, kivitelezésében a gazdaságosságra való igény egyre gyakrabban hangzott el, igaz, deklarációnál többre az építőipar erejéből sem futotta. Beruházáspolitikánkat az 1960-as évek első felében (második 5 éves terv időszaka, 1961-1965) a viszonylagos egyensúly jellemzi. Olyan jelentős nagyberuházások valósultak meg, mint a Dunai Cement- és Mészmű, a Tiszai Vegyi Kombinát Műtrágyagyára, az Ajkai és Oroszlányi Erőmű, a Borsodi és a Szászhalombattai Erőmű újabb létesítményei, a Dunai Vasmű Ércelőkészítő Üzeme és Hideghengerműve és az Orosházi Üveggyár. 1961-ben Beruházási Kódex néven a beruházások tervezésének, megvalósításának, finanszírozásának és ellenőrzésének egységes rendjét szabályozó átfogó rendelet (45/1961. (XII. 9.) Korm. számú rendelet és a végrehajtására vonatkozó 1/1961. (XII. 9.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet) jelent meg.