9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.
1. A magyar beruházáspolitika és változásai 1945 után
Bár a Kódex egymagában nem számolhatta fel a beruházások terén meglévő hiányosságokat, de az egységes szabályozással (több mint 200 jogszabály hatályon kívül helyezésével, kb. 1500 oldalnyi, különböző jellegű jogforrásokban található joganyagot egy jogszabályban és egyharmad terjedelemben egyesített) meghatározta a beruházásban közreműködő szervek feladatát, felelősségét, és kitért a végrehajtó és irányító szervek felelősségének elhatárolására is. Ez utóbbi különösen a végrehajtó szervek szempontjából fontos, mert az irányító szervek felelősségének szabályozatlanságából eredő jogbizonytalanság miatt gyakran s végrehajtó (beruházó, tervező, kivitelező) szervek viselték a hibás felügyeleti rendelkezések anyagi-jogi konzekvenciáit. A Kódex számos új, főként a részletes eljárást megkönnyítő, a merev szabályokat feloldó, egyszerűsítő rendelkezés, több lényeges változást tartalmaz. Hangsúlyozni kell a mellékletek fontosságát. Itt közölték ugyanis a beruházási folyamat egy-egy szakaszához tartozó építési műszaki tervdokumentáció részletes és kötelező tartalmát. Könnyű belátni, mekkora jelentősége volt ez utóbbinak a beruházásban résztvevők körében, mivel így a szakemberek pontosan ismerték a különböző jóváhagyási, engedélyezési, tervezési, kivitelezési tervdokumentációval szembeni tartalmi és formai elvárásokat. Természetesen ez a kormányrendelet sem változtatta, változtathatta meg alapvetően beruházási rendszerünket. Ennek átfogó reformja - éppen az államigazgatás egyéb területeivel való szoros összefüggések miatt - csak az államigazgatási eljárás reformjával együtt lett volna megvalósítható. A harmadik 5 éves terv (1966-1970) előkészítésekor már hasznosították az 1968-ban bevezetendő gazdasági reform megalapozását szolgáló számításokat, elemzéseket. „A terv beruházási fejezete a beruházások előirányzatain, belső arányain kívül - most először - rögzítette az elérendő globális termelési célokat is." A beruházási rendszer kötöttségeinek felszámolása már a tervidőszak elejétől megindult. Például: megszűnt a kötelező kijelölési rendszer, az építési beruházások és a gépbeszerzések arányának kötelező betartása, a normatív felújítási hányad kötelező betartása, és a vállalatok saját beruházási alapjaik év végi maradványát a következő évre átvihették. A gazdaságirányítás döntő jelentőségű lépést tett a vállalati önállóság nö-