9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

6. A hatósági engedélyezési eljárás kialakulása és jelenlegi rendszere

engedélyezett műszaki tervtől eltérően) épített létesítményekre vonatkozó, fennmaradásukat határozott időre vagy véglegesen megengedő hatósági határozat. Okleveles emlékeink bizonyítják, hogy hazánkban egyes településeken már a középkorban szigorú előírások szabályozták az építkezéseket. Ezek az előírások azonban csak helyi rendelkezések voltak. Az első, országos érvényű rendelkezést 1869-ben adták ki és tűzrendészeti előírásokat tartalmazott (3365/1869. B.M. számú rendelet), és hasonló, az egész országra kiterjedő hatáskörű volt a közegészségügyről szóló 1875. évi XIV. törvénycikk is. Az építésügyi kérdések országos szabályozására elsőízben 1937-ben (1937. évi VI. te, a városrendezésről és az építésügyről címmel) került sor. Mivel a törvény kerettörvény volt, végrehajtására szükség lett volna egyéb rendelkezések kibocsátására is. Ezek megalkotását azonban a háborús események megakadályozták. A törvényt megelőzően az országban az építkezé sekre vonatkozó előírásokat - a helyi viszonyok figyelembevételével szabályrendeletek tartalmazták

. Általában külön szabályrendeletük volt a megyéknek és külön a városoknak. Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által, elsőízben 1893-ban, „Építésügyi Szabályzat Budapest Fő- és Székváros területére" címmel kiadott szabályzata tartalmazta az építési engedélyezésre vonatkozó előírásokat. Ez utóbbi nemcsak korszerű tartalma miatt példaszerű, hanem azért is, mert pontos előírást tartalmaz az építési engedélykérelem mellékleteit, valamint a műszaki iratok és rajzok tartalmi-formai jegyeit illetően is (23., 27-31. §.). A fővárosban az építésügyi igazgatás - részeként az engedélyezési szabályozás - jól működött és nagymértékben járult hozzá Budapest világvárossá fejlődéséhez. Nem mondható el ugyanez a vidéki helyzetről. Erre utal az 1946. évi XXIV. tc. („Az építésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról") 1. §. (3) bekezdése, mely szerint: „A vidéki építkezési igazgatás átszervezése elkerülhetetlen. Sem az elsőfokon eljáró járási főjegyzőnek, sem a másodfokon eljáró alispánnak műszaki szakközege nincs, a törvényhatósági jogú városokra vonatkozóan másodfokú hatóságként eljáró építésügyi albizottság öt tagja közül pedig rendszerint a kizárólag útépítéssel foglalkozó államépítészeti hivatal főnöke az egyetlen szakközeg. Ezek