9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

állami tervező vállalatok nagysága, kapacitása, létszáma részben az átszervezések, részben a szaporodó kisszervezetek, kisvállalkozások munkaerő-elszívó hatása révén lényegesen csökkent. 1980-ban az állami tervező, kutató és beruházó vállalatok átlaglétszáma 408, 1986-ban 251 fő volt. Még erőteljesebb a csökkenés a szövetkezeti tervező és beruházó szervezeteknél az adott időszakban. 1980-ban 326 fő az egy szervezetre jutó teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, 1986-ban csupán 35 fő. A szervezetek területi elhelyezkedésében bekövetkezett változás leglényegesebb jellemzője, hogy a műszaki tervező, kutató és beruházó szervezeteknél tovább nőtt - a piaci hatások felerősödése következtében - Budapest súlya. A 60 minisztériumi és tanácsi alapítású tervező szervezet közül 33 budapesti központtal működik. Még lényegesebb a különbség a vállalati és egyéb szervezetek által alapított tervező szervezetek és szövetkezetek esetében. A piaci típusú szervezeti, működési és irányítási rendszerre való fokozatos, de hibáktól és következetlenségektől sem mentes áttérés az építéstervezési tevékenységben igen sok feszültséget, ellentmondást okoz(ott). Az állami tervező vállalatok egy része éveken keresztül súlyos válsággal küszködött, annak ellenére, hogy maguk is igyekeztek egyszerűsíteni a vállalat működését, csökkenteni az adminisztrációt, ésszerűsíteni a termelést. Ebből a helyzetből csak azok a vállalatok tudtak kiemelkedni, amelyeknek sikerült megvalósítani a profilbővítést (a beruházás előkészítésében és a kivitelezésben való közvetlen részvételt, speciális mérnöki szolgáltatásokat, szabadalmak, találmányok értékesítését, reprográfiai szolgáltatásokat stb.). Szakemberek által sokat vitatott kérdés az állami vállalatokkal-kisvállalkozásokkal összefüggő problémakör. Noha a kisvállalati forma nem elsősorban az építési műszaki tervezésre formált szervezet, az első évek kedvező tapasztalatai (pl. az 1984-ben, az ÉVM kezdeményezésével alapított VESZPRÉMTERV és KÖZMŰTERV esetében) bizonyítják az új szervezeti forma életképességét. Az építéstervezés fent leírt szervezeti korszerűsítési törekvéseit segítette számos fontos, kapcsolódó intézkedés, amelyek 3 fő területen érintik az építéstervezés rendszerét: I 1. Az építéstervezési jogosultság új rendszere