9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

2. A szakvéleményezéssel kapcsolatos Építéstervezési Szakértői Bizottságok létrehozása 3. Az építéstervezési versenytárgyalások rendje Ismeretes, hogy az építéstervezési tevékenység szakmai és működési feltételekhez, un. jogosultsághoz kötött tevékenység. A fejlett, nagy építészeti hagyományokkal rendelkező államokban a tervezői jogosultságot szigorú szakmai feltételekhez (szakképesítés, szakmai gyakorlat, szakvizsga, ajánlás stb.) kötik és általában az egész mechanizmus mérnök-kamarai formában működik. A II. világháború előtt hazánkban is a mérnök-kamarai tagság jelentette a vállalkozásszerűen folytatott tervezés jogosultsági feltételét. Az építéstervezés államosítása után azonban a jogosultság több - kedvezőtlen változáson ment keresztül. A végeredmény: a tervező személy jogosultsága teljesen háttérbe szorult a tervező szervezet jogosultsága mellett. Az el vállalható tervezési munkák körét nem a felelős tervező szakmai tudása és gyakorlata, hanem a tervező szervezet jogi formája határozta meg

. Ezen a szervezeti-vállalkozási formákhoz (vállalat, szövetkezet, szakcsoport, kisszervezet) kötött építéstervezési jogosultságon ütött rést a piacorientált gazdasági szemlélet és az ezt szolgáló jogi szabályozás. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 7/1982. (II. 17.) ÉVM számú rendeleté

vel módosította az építéstervezési jogosultságról szóló 16/1972. (X. 8.) ÉVM számú rendeletet, amelyben ismét az építési műszaki tervet ké szítő személy jogosultságát tekintik elsődlegesnek

. Ezzel az intézkedéssel megszűnt a tervező szervezetek monopolisztikus uralma az építéstervezésben. A 3/1986. (III. 20.) ÉVM számú rendelet az építéstervezési jogosultság részletes feltételeiről szól. A változás meghatározó elemei: - az egységes szakmai szabályozás, - az egységes működési feltételeken alapuló szabályozás, és - a tervezési feladatok körére vonatkozó előírások. A rendelet kétféle személyi jogosultságot állapít meg: a tervezői és a vezető tervezői jogosultságot. A tervezői jogosultság viszonylag egyszerűbb, kisebb szakmai gyakorlatot igénylő feladat, a vezető tervezői jogosultság bármilyen szakirányú tervezési feladat elvégzésére jogosít. Az utób-