9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

annak utasítása szerint jártak el, építési műszaki terveiket a központi tervező szervezet tervtanácsában bírálták el. A fenti elv alapján 1958 januárjában a Győri Tervező Irodához tartozó szerveket alapítottak Székesfehérváron és Sztálinvárosban. Ez év tavaszán felállították a Csongrád Megyei Tervező Irodát (a Szegedi Tervező Vállalat fiókirodája), a Hajdú Megyei Tervező Irodát (a Debreceni Tervező Vállalat fiókirodája), a Komárom Megyei Tervező Irodát (a Győri Tervező Vállalat fiókirodája), a Szabolcs Megyei Tervező Irodát (a Debreceni Tervező Vállalat fiókirodája), a Szolnok Megyei Tervező Irodát (a LAKÚTERV fiókirodája). A Baranya, Bács, Békés, Borsod, Heves, Nógrád, Somogy, Vas, Veszprém és Zala Megyei Tervező Irodák megszervezésével a regionális tervező-hálózat kiépítése 1958 májusában lezárult. Az 1950-es évek közepére, illetve második felére „kialakult egy, a tervezési szakterületek, a tevékenységi kör, a földrajzi elhelyezkedés

, valamint a felügyeletet ellátó szervek szerint egyaránt differenciált, te vékenységében és szervezetében jelentős mértékben kibővült építéstervező szervezet"

. Jólehet a későbbiek során az állami építéstervezésben több, igen jelentős átszervezést hajtottak végre, a továbbfejlesztett szervezet az 1970-es évek végéig „megtartotta azt a szervezeti formáját, amely ... 1947-1949 között kialakult"

. Még az első 5 éves terv (1950-54) kezdetén az állami beruházások száma olyan mértékben nőtt meg, hogy a beruházó-tervező szervezetek a feladatok elvégzéséhez sem kellő számú, sem kellő gyakorlattal bíró beruházó-tervező gárdával nem rendelkeztek. Bár nőtt az egyetemről kikerült fiatal építészek száma, de hiányzott a szükséges előképzés, a tervezési gyakorlat, ami nélkül magas színvonalú tervezés elképzelhetetlen. Nehezítette az átfogó szakmai tudás megszerzését a műszaki tervezés specializálódása, amelynek következtében a tervezés egyoldalúvá vált. A politikai gyanakvás légkörében, a sokszor hibás gazdasági-műszaki döntések következtében a különféle műszaki tervdokumentációk gyakran nem készültek el időre és kellő pontossággal (még kiemelt jelentőségű beruházások építése is tervdokumentáció nélkül indulhatott), és általános gyakorlat volt, hogy a beruházások építés közben is jelentős mértékben módosultak az anyagi for-