9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

(MATI) - vette át. Hamarosan - még 1949 folyamán - az ITI-ből és a MATI-ból újabb négy tervező vállalat - a Középülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KÖZTI), a Lakóépülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (LAKÚTI), a Könnyűipari Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (KITI) és a Nehézipari Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (NÉTI) - alakult meg. 1949. szeptember 2-án kezdte meg működését az Általános Épülettervező Iroda (ÁÉTI), amely - többszöri névváltoztatás után - ma Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) néven általános profilú tervező szervezet. 1949-ben a tervezőintézetek irányítására és felügyeletére ÉM Magasépítési Tervezési Igazgatóságot szerveztek. E szerv létrehozása „már határozottan kijelöli azt a szervezeti hierarchiát, amely szerint az építéstervezés az állami igazgatásban, illetve a gazdaságirányító szervezetek sorában elhelyezkedik". Az 1949. évi beruházások és az első 5 éves terv (1950-1954) építőipari beruházásainak tervszerű és gazdaságos teljesítése céljából az év folyamán a minisztertanács megvizsgálta az építőipar helyzetét (340/1949. (VII. 17.) MT számú határozat az építőiparról). A tervezés további szakosítása és a túlzott központosítás megszűntetése érdekében újabb átszervezéseket hajtottak végre a műszaki tervezés szervezetében. A korábbi két ipari profilú vállalat Ipari Épülettervező Vállalat néven egyesült. 1953-ban négy önálló vállalattá alakult, majd az 1954-es újraegyesülés után Ipari és Mezőgazdasági Tervező Vállalat néven folytatta műszaki tervező tevékenységét. Időközben az új feladatkörrel kibővült Lakóépülettervező Iroda N.V. nevét 1950-ben Városépítő Tervező Iroda Nemzeti Vállalatra változtatták meg. E vállalat tevékenységéhez kapcsolódik a műszaki tervező szervezet regionális kiépítése. A regionális szemlélet erős befolyása lemérhető abból is, hogy már 1949-ben, az állami műszaki tervezés második évében öt vidéki nagyvárosunkban (Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden) önálló tervező irodát szerveztek, majd egyes vidéki városokban fiókirodákat hoztak létre. Az Építésügyi Minisztérium a fiókirodákat - a Győri Tervező Iroda soproni fiókirodája kivételével - az 50-es évek első felében megszűntette, és az állami építőipari vállalatok és a tanácsi tatarozó vállalatok tervező részlegei vet-