8. Petrikné Vámos Ida: A tanácsi nyilvántartások levéltári forrásértéke az irattani kutatások tükrében. Bp. 1989. ÚMKL 190 p.

Bevezető

Az egyik ilyen "nyilvántatásféle" a kimutatások csoportja, amelyek számadatokkal, táblázatokkal vagy más módon, de a szöveges jelentéseknél tömörebben közlik a kért adatokat. A kimutatásokat mindig valamely felettes vagy mellérendelt szerv kéri - s nem normatív szabályok írják elő -, amelyeket a szakigazgatási szervek csatolnak a készítésüket elrendelő körlevélhez, utasításhoz. A másik, a nyilvántartásoktól nehezen elhatárolható irattípus a statisztikai adatszolgáltató lapok, amelyeknek címében - különösen az 50-es években - előfordulhat maga a "nyilvántartás" kifejezés is, bár ezzel fordítva is találkozhatunk. Azonban ezek alapját számos esetben maguk a nyilvántartások képezik, tehát a primer forrás maga a nyilvántartás. Előfordulhat az is természetesen, hogy ezek kettős funkciót töltenek be, egyrészt statisztikai célokat szolgálnak, másrészt fontos szerepük van a szerv belső információrendszerében is. (pl. Nyilvántartás a kiutalt lakásokról) - x Pálmány Béla a Módszertani Osztály volt tudományos munkatársa indította el a munkát, aki célszerűnek látta a kutatás bizonyos szempontból történő összehangolása érdekében a kezdeti munkálatokba bevonni az elméletet és gyakorlatot egyaránt jól ismerő közigazgatási szakembereket is. Bálint Tibor még mint az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársa készítette el a téma kutatási előtanulmányát és programját, illetve a járási tanácsoknál (járási hivataloknál) vezetett nyilvántartások számbvételét, majd Madarász István - folytatva a feltárást a megyei, városi, nagyközségi és községi tanácsok nyilvántartásait gyűjtötte össze. Nagy segítséget adtak a nyilvántatások mind teljesebb körének feltárásához és minősítéséhez - amiről a későbbiekben szó lesz Gáspár Mátyásnak és Kovács Andornak az előzőekben említett reprezentatív felmérést összegező tanulmányai. Az így összegyűjtött nyilvántartásokat a Nógrád Megyei Levéltár két munkatársa vizsgálta meg a gyakorlatban, egyrészt a levéltárban található nyilvántartásokat vetették össze a listákon szereplőkkel, másrészt a megyében minden tanácsi szinten konzultáltak e kérdésről tanácsi vezetőkkel, ügyintézőkkel. Az elméletet