3. Német forrásszöveg olvasási gyakorlatok. 1. Bevezetés és példatár. Bp. 1984. ÚMKL 23 p., XXVI. tábla

Bevezetés a német írástanba

jí - a j és az i hangot csak a 17 • század második felétől kezdve különDÖstették meg. Ugyanekkor megszűnt e betűnek / / hosszú i jellege, vagyis a szóvégi i hangot már kivételesen sem jelölték j-vel. k - igen változatos formákat mutat: $ , , $ , $ ,-f), 1 - a 16. században hurok nélkül /L / vagy hurokkal / fordul elő. A 17* szazadban alsó végét gyakran megtekerik, úgy, hogy a nagy L-lel összetéveszthető /£ %£/'. m,n - a 16. század elején még kerek és hegyes formában is előfordulnak, a kerek forma azonban később eltűnik. A 17* században a szóvégi n utolsó szárát lefelé meghosszabbítják és balra hajlítják a szár végét /Aj t

^ /. Ezáltal az n alig lesz a röviditési jeltől megkülönböztethető. o - a 16. szazadban még legtöbbször zárt /<7/. A század közepétől találkozunk gyakrabban a nyitott formával /

f

<?/, de a zárt alakot még a következő században is használták. p_ - változatos formákban jelenik meg. Van egy v-hez hasonló formája /p ,y/* ennek felső részét a 17 • szá" aib-^n, éppúgy mint a v-t, a középvonalak fölé húzták s ezáltal a nagybetűhöz valt hasonlóvá / y >y,/'. Van azonban egy kurziv formája is / 7j,^ /> ebből fejlődik ki a 17 • század második felében a modern német p a, - a feje zárt, a keresztvonalat a szár alsó végétől húzzak fel / CJ, /. • r - két latin formája, a 16. szazau első felében használt egyenes / YV és a 1?« szazadtan is - bár ritkán - előforduló ún. kerek / 2 / mellett a német formát /"tfV is megtaláljuk. s - a hosszú s szárának vége felül jobbra hajlik /y t

> ff*/. A 17* században a szárát előbb a középvonaltól lefelé húzzák, majd lentről húzzák fel /. A betű alsó és felső fele néha különválik /7 /• A szóvégi kerek s a ló. század első felében gammához nasonlit /^V* a szá-