1. Levéltári mikrofilmezés. Szerk. Balázs Péter. Bp. [1983]. ÚMKL 66 p. ill.

III. A mikrofilmgyűjtemény kezelése

a. Az általánosari alkalmazott orsóra 30-35 m%> hosszú film tekercselhető. A tekercsek kialakításánál alapvető szempont, hogyha az orsót élére állitjuk, a rátekert film ne érje el az alapot, hanem a teljes suly az orsók élén nyugodjon. b. A filmtekercs elején és végén legalább 20-40 cm hosszú, un. vezetőfilm-szalagn

ak kell lennie, amely egyrészt védi a tekercset, másrészt a filmolvasó készülékbe való befűzést segiti. A vezetőfilm vegyileg tiszta üres filmszalag vagy kiselejtezett mozifilmből vágott szalag legyen. Iratreprodukciókat tartalmazó selejtes mikrofilm vezetőfilmnek való alkalmazása kerülendő, mert számos nehézséget, félreértést okozhat. c. Az orsón levő filmtekercs e célra készült kar tondobozba helyezendő. Ha a nyers film gyári /30 m-es/ fémdoboza rendelkezésre áll, ugy a filmet előbb ebbe kell tenni, majd ezzel együtt a kartondobozba. d. A dobozok tárolására a több száz vagy néhány ezer dobozt tartalmazó gyűjtemény esetében legalkalmasabb az erre a célra készült, kb. 500 dobozt befogadó fiókos fémszekrény. Kisebb mennyiség esetében lehetséges a mikrofilm-dobozoknak az irattárolásra használt hullámpapirdobozokban való elhelyezése vagy más, egységesen alkalmazott megoldás is. e. A mikrofilmeket olyan helyiség

ben kell tárolni, ahol a relativ légnedvesség általában 50% körül van és sohasem haladja meg a 70%-ot. A helyiség hőmérséklete lehet szobahőmérséklet, de semmiesetre sem helyezhetők a filmek a fűtőtest, kályha közelébe. Ha a filmek csak fűtetlen helyiségben helyezhetők el, fűtött helyiségbe történő átvitelük csak fokozatosan történhetik, nehogy a lehűlt filmen pára csapódjék ki, s ez a filmet összeragaszsza. 8. A néhány felvételt tartalmazó mikrofilmcsik

okat, ha lehetőség van rá, össze kell ragasztani és belőlük tekercset kialakitani. Ha nincs erre lehetőség vagy valamilyen különleges, a kutatást megkönnyítő szempont