Szatucsek Zoltán: Az elektronikus iratok kezelése. Budapest, 2017.
3. Az iratkezelés információs rendszerei - 3.2. A központi szolgáltatások - 3.2.1. Elemi szolgáltatások (SZEÜSZ és KEÜSZ) - 3.2.2. Az iratkezelés területén alkalmazott komplex központi szolgáltatások - A központi érkeztető rendszer (KÉR)
9 Az elektronikus iratok kezelése 3.2. A központi szolgáltatások A szabályozási és ellenőrzési tevékenységen túl az állam központi szolgáltatások nyújtásával igyekszik támogatni a köziratképzők iratkezelési feladatait. Ezek egy része elemi szintű informatikai szolgáltatás, más részük összetett, az iratkezelési folyamat egészét vagy több fázisát lefedő szolgáltatás. 3.2.1. Elemi szolgáltatások (SZEÜSZ és KEÜSZ) Egy ISZ tényleges használhatóságához az is hozzá tartozik, hogy kezelje az elektronikus ügyintézés megfelelő csatornáit, illetve a csatornákon keresztül elérhető szolgáltatásokat. Ezt a támogató környezetet hivatottak biztosítani a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások (KEÜSZ). Az iratkezelő szoftverek által végrehajtott műveletek elemi informatikai szolgáltatásokra bonthatók. Ilyen a felhasználók azonosítása, a dokumentumok hitelesítése, konverziója stb. Az elemi szolgáltatások szabályozott rendszerén keresztül az állam azt az elvet próbálja érvényesíteni, hogy ahelyett, hogy ezeket minden közfeladatot ellátó szerv egyedileg megtervezné, létrehozná és üzemeltetné, hatékonyabb és megbízhatóbb központi szolgáltatásként nyújtani őket. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII törvény meghatározza a szolgáltatások jogosultjainak körét, piaci alapú és kötelezően állam által nyújtott szolgáltatásokra tagolva az ügyintézési szolgáltatásokat. Ez utóbbi szolgáltatásokat nevezzük központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásoknak (KEÜSZ). A SZEÜSZ-ök funkcióik szerint lehetnek: • azonosítást támogató szolgáltatások; • az ügyfelek számára az ügyintézés technikai feltételeit biztosító szolgáltatások; • az ügyintézők számára az ügyintézés technikai feltételeit biztosító szolgáltatások; • kommunikációs szolgáltatások; • hitelességet biztosító szolgáltatások; • fizetéssel és elszámolással kapcsolatos szolgáltatások. Az iratkezelésben és az iratkezelő szoftverek működésében különösen fontosak lehetnek az azonosítást végző Központi Azonosítási Ügynök, a Hivatali kapu, a Központi érkeztetési ügynök, a központi kézbesítési ügynök, az elektronikus dokumentumtárolás, a biztonságos kézbesítési szolgáltatás, az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés, a kormányzati hitelesítésszolgáltatás, a kormányzati elektronikusaláírás-ellenőrzés, az iratérvényesség, a papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá és viszont. 3.2.2. Az iratkezelés területén alkalmazott komplex központi szolgáltatások A központi érkeztető rendszer (KÉR) Az elektronikus ügyintézés egyik legfontosabb akadálya, hogy az egyes minisztériumokban, háttérintézményekben a postai úton érkező iratok esetében a digitalizálás esetleges és nem teljes körű, ezért a fizikai ügykezelés minden egyes fázisa lassítja az ügyintézést. 1584/2014. (X. 16.) határozatával ezért a kormány az Egységes Kormányzati Ügyiratkezelő Rendszer (EKÜR) bevezetéséről döntött. A központi érkeztetés bevezetésével a központi államigazgatási szervek, azok területi szervei és a kormányhivatalok részére postai úton érkezett papíralapú küldemények átvétele 2015-től kezdődően nem a címzettnél, hanem a központi rendszer érkeztető rendszerében történik.
