Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
KEGYES KIRÁLYNÉ VAGY ROSSZAKARAT MÉRGÉVEL TELI VIPERA? 572 kerülhetett sor egyik és másik torzításra.166 Hóman Bálint – aki azt valószínű sítette, hogy a genealógiai hamisítás kiötlőjének Anonymust kell tekintenünk – úgy látta, a gesta írót az a cél vezérelhette, hogy előkelő anyától, egy rutén her cegnőtől származtassa az Árpád-házi királyokat.167 A kutatásban felmerült olyan nézet is, amely szerint a részlet azért kerülhetett be a gestá ba, mert a magyar ural kodók aligha kívánták magukat István nagybátyjának és egy Tátony-nembéli leánynak a konkubinátusából eredeztetni. Váczy Péter olyan történelmi periódust keresett a Szár László-tradíció születése számára, amikor királyi vérből származó törvénytelen gyermek lépett fel trónigénnyel. Erre annak a Borisznak az esete szolgáltatott példát, akit Kálmán nem ismert el fiának.168 Kristó is elfogadta azt a magyarázatot, miszerint az Álmos-ági királyok idejében szükség lehetett annak hangoztatására, hogy a törvénytelen frigyből való utódnak nincs joga a koronához: ezért kellett – vélhetőleg II. Géza korában – a konkubinátusban élő Vazult a rutén hercegnővel házasságra lépő Szár Lászlóval felcserélni.169 Berkovits Ilona vetette fel lehetőségként – azt sejtve, hogy az eredeti hagyomány módosítására az I. László kanonizációja utáni időkben kerülhetett sor –, hogy a torzítást az indokolhatta, hogy a frissen szentté avatott uralkodó nagyatyjaként nem kívánták azt a pogány Vazult megjelölni, akinek személye az egyház szemében alighanem szálka lehetett. 170 Hogy a korántsem problémamentes magyarázatok mennyiben állhatják meg a helyüket, azt nem tartom szükségesnek ezen a helyen vizsgálni. Egyedül azt kell hangsúlyoznom, hogy – mivel a Szár László-tradíció és Vazul megvakíttatásának meséje egymástól független hagyománynak látszik –, előbbi első jelentkezésének feltételezhető időpontja elvileg nem befolyásolja azt, hogy mikorra is kell a negatív Gizella-kép kialakulását tennünk. A kérdéskörre egy gondolat erejéig dolgozatom utolsó egységében térek majd vissza. A fent elmondottak fényében adódhat egy olyan – több szempontból is logikusnak ítélhető – eshetőség, miszerint a negatív királynéportré megjelenését a korai időkre, a 11. századra kell helyeznünk. Ez esetben azt kellene vélelmeznünk, hogy a Gizellát pozitív történelmi szereplőként értékelő hagyomány nem sokkal előzte meg egy, a királynét gyökeresen eltérő színben feltüntető tradíció feltűnését; sőt, azt is feltehetjük, a kétféle tradíció közel egy időben, egymástól függetlenül keletkezett. 166 A szakirodalom álláspontjain is végigtekint Kristó Gy.: Szent István és családja i. m. 213–215. 167 Hóman B.: A Szent László-kori i. m. 91. 168 Váczy P.: A Vazul-hagyomány i. m. 333–338. 169 Kristó Gy.: Szent István és családja i. m. 214–215. 170 Berkovits Ilona: A magyar feudális társadalom tükröződése a Képes Krónikában. Századok 87. (1953) 72–107., itt: 83–84.
