Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Csákó Judit: Kegyes királyné vagy rosszakarat mérgével teli vipera? Megjegyzések Bajorországi Gizella krónikásirodalombeli portréjához
CSÁKÓ JUDIT 571 trónját, ahhoz kétség nem fér: erre alapozza érvelését Zsoldos Attila is, amikor úgy foglal állást, hogy a Gizellát befeketítő hagyomány az államalapítást követő évszázad termékének – s nem holmi 13. századi átszerkesztő invenciójának – kell tartanunk.157 A királyné krónikabéli motivációja – a magát idegenekkel körül vevő Péter támogatása – ugyancsak megfelelhet a velencei dózse fiának uralmát nem éppen sikertörténetként értékelő Vazul-ági királyok szemléletének. Még egy kérdés tisztázása tartozik szorosan ide: meg kell néznünk, hogyan kapcsolódik a fentebb bemutatott tradícióhoz – amelyben Gizella Vazul megvakíttatása révén juttatja Pétert hatalomhoz, Buda és Sebös pedig a bűnsegédei – a 69. és a 87. krónikafejezetek azon közlése, amely a hercegeket Vazul helyett Szár Lászlótól származtatja.158 Bár a Zágrábi Krónika szövege jelzi: a tradíció eredetileg Szár László egy Bonuzló nevű fiát ismerte,159 az elbeszélő hagyomány fejlődésének egy adott pontján mégis Vazul magának rutén feleséget vevő öccse lett a hercegek apjává. Azt, hogy az eredetinek tekinthető hagyomány – amelyről az Annales Altahenses 160 Vazul nevének említése nélkül is árulkodik – a történet új variánsa mellett is továbbélt, nem csupán a tradíciót fenntartó kései szövegek (a már említett Zágrábi Krónika mellett Gellért nagyobbik legendája,161 valamint Johannes de Utino világkrónikájának magyar függeléke)162 jelzik, de utal rá – a korábbi hagyományt hamisként állítva be – maga a krónikakompozíció is. 163 Kérdéses mármost, mikor és miért került be szövegeinkbe az elsőként Anonymusnál tetten érhető164 – s utóbb Kézainál 165 is jelentkező – fals tradíció. Hozzátartozik-e vajon ez a momentum ahhoz a históriához, amely Péter trónra kerülésében Gizellának juttatja a főszerepet? A kutatás mindeddig úgy látta, Vazul nevének Szár Lászlóval való felcserélése nem feltétlenül a hagyomány alakulásának azon a pontján történt, amikor az ármánykodó királyné portréja megszületett. Ez már csupán azért is logikus feltevés, mivel némileg eltérő indokból 157 Zsoldos A.: Gertrúd és a királynéi intézmény i. m. 23. 158 „Convocatis autem filiis Calvi Ladizlai patrui sui, scilicet Andrea, Beela et Leuenta, consuluit eis, ut quanto citius possent, fugerent [...]” – Chronici Hungarici compositio i. m. 321. (69. c.). „Tradunt quidam istos tres fratres filios fuisse Vazul ducis ex quadam puella de genere Tatun et non de vero thoro ortos esse, et ob hanc coniuctionem illos de Tatun nobilitatem accepisse. Falsum pro certo est et pessime enarratum. Absque hoc namque sunt nobiles, quia isti filii sunt Calvi Ladizlai, qui uxorem de Ruthenia dicitur accepisse, et qua tres isti fratres generantur” – Chronici Hungarici compositio i. m. 344. (87. c.). 159 Chronicon Zagrabiense i. m. 206. (1. c.). 160 Annales Altahenses i. m. 24. 161 Legenda S. Gerhardi episcopi i. m. 501. 162 Brevis narratio i. m. 78. 163 Chronici Hungarici compositio i. m. 344. (87. c.). 164 P. magistri, qui Anonymus dicitur, Gesta Hungarorum i. m. 55. 165 Simonis de Kéza Gesta i. m. 173.
