Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
MŰHELY - Romsics Gergely: Egy kultusz rendszertana. Gondolatok Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919–1944 című kötete kapcsán
671 Romsics Gergely EGY KULTUSZ RENDSZERTANA Gondolatok Turbucz Dávid A Horthy-kultusz 1919–1944. című kötete kapcsán A két világháború közötti Európában, az elmúlt évtizedek nemzetközi szakirodalmának tanúsága szerint, a vezérkultuszoknak a társadalmi egyetértés előállításában kiemelt szerep jutott. Ehhez a kutatási irányhoz zárkózik fel Turbucz Dávid A Horthykultusz 1919–1944. című monográfiája 1 , amely a hazai történetírás egyik legjelentő sebb hozzájárulása a politikai reprezentációk kutatásának gyorsan bővülő irodalmához. Az első világháború utáni években Európa-szerte legitimitáshiányos rendszerek keletkeztek, amelyek a kontinens legerősebben intézményesült képviseleti hagyományokkal rendelkező országai (azaz a nyugat-európai és skandináv régió), illetve Csehszlovákia kivételével sorozatos válságok nyomán jellemzően autoriter vagy totalitárius irányba tolódtak el. Az átalakukások mellett a vezérkultuszok kialakulása is sokhelyütt megfigyelhető; ez leginkább a politikai rendszer legitimálásának szándékához köthető. A korszakra vonatkozó kultuszkutatás tétjét és elsődleges politikatörténeti kontextusát a következő, a két világháború közötti transznacionális jelenségcsoport adja. Egy demokratizáló és egy radikális baloldali forradalmi hullám után az európai (fél)periférián nem vagy nem tisztán fasiszta antidemokratikus rendszerek keletkeztek nagy számban, amelyek jellege máig alapvető kérdése a kor értelmezésének. Ennek a vitának számtalan magyar leágazása is létezik, és a kérdés így a magyar történettudomány számára evidens belépési pont lehet a nemzetközi figyelemre is számot tartó diskurzusokba. Nemcsak a magyar történettudományban indult meg a hatvanas évek derekán – Márkus László úttörő politikai szociológiai tanulmánya nyomán2 – vita a Horthy-rendszer jellegéről, de a nemzetközi kutatásban is szinte párhuzamosan kezdődött meg az a nagyívű korrekció, amely az ötvenes évek szűkre szabott elméleti kereteit szétfeszítette. (Érdekesség, hogy Lackó Miklós már ennek vitájában rámutatott a Horthy-kultusz jelentőségére a különböző politikai platformok közötti egyensúly és relatív béke megőrzésében.) 3 A két világháború közötti időszak 1 Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz 1919–1944. Bp. 2015. 2 Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Történelmi Szemle 8. (1965) 449–465. 3 Vita és hozzászólások Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről c. referátumához. Történelmi Szemle 8. (1965) 466–469., különösen: 466. MŰHELY
