Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Jiří Januška – Petr Píša: A prágai egyetem első magyar tanszékének alapítása, működése és megszűnése az 1850-es években
A PRÁGAI EGYETEM ELSŐ MAGYAR TANSZÉKÉNEK ALAPÍTÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 666 tanára egy memorandummal fordult a Helytartóság elnökéhez, amely a Pesti Napló 1861. január 1-jei számában nyomtatásban is megjelent. 63 A memoran dumban – amiről viszonylag részletesen a prágai Bohemia című német nyelvű lap is beszámolt 1861. január 3-i számában64 – kifejezték óhajukat „gymnásiu munk nemzeti alapra való fektetését illető legforróbb óhajunkat” és azt a kérésüket, hogy a gimnázium magyar jellegének minél előbbi megvalósításának keretében már a tanév második felében legalább az alsóbb gimnáziumi osztályokban minden tárgyat magyarul oktassanak. Mindez elősegítené, hogy az oktatási intézmény minél előbb hozzájárulhasson a hazai magyar tudományosság fejlődéséhez és a megfelelő nemzeti oktatáshoz. A cél eléréséhez megteendő első fontos lépésként új igazgató kinevezését vélték szükségesnek, „ki mint buzgó hazafi, a nemzeti müveltség felvirágzását szivén hordva, mint szaktudós , a jelen legi europai tudományosság szinvonalán áll és az oktatásbani sokoldalu tapasztalása, valamint irodalmi tevékenységénél fogva a nemzet és a tanárság bizalmát és tiszteletét birva, azon gyakorlati tulajdonokkal legyen fölruházva, melyeket a jelen válságos körülmények közt oly szép jövővel biztató intézet alakító szervezése, vezénylete s képviselése méltán igényel”. Rögtön a következő mondatban írják, hogy mindezeket a tulajdonságokat a magyar tudósok között leginkább éppen Riedlben látják.65 Február elején (1861. február 2-án) a Helytartóság úgy döntött, hogy az oktatás nyelve a magyar legyen, három héttel később (1861. február 24-én) azonban Scitovszky János bíboros, hercegprímás a piarista rend egyik tagját, a szegedi gimnázium korábbi igazgatóját, Nagy Mártont (1804– 1873) nevezte ki igazgatónak.66 Riedl tehát nem nyerte el az igazgatói posztot, és az elkövetkezendő hónapokban máshol sem sikerült elhelyezkednie. Riedl a Prágába való visszatérésre sem mutatott azonban hajlandóságot. Nem küldte el a prágai egyetemre a következő, 1861/62-es őszi szemeszterre tervezett oktatási programját, ennek következtében a professzori testület 1861 augusztusában határozottan felszólította, hogy ezt minél előbb tegye meg. 67 Riedl viselkedése (jobban mondva tétlensége) felkeltette a hivatalok figyelmét is, így személyével a Anton Schmerling vezette bécsi Államminisztérium (ahová az oktatás is tartozott) és egyben a rendőrség is elkezdett foglalkozni. 63 Pesti Napló, 1861. január 1. 1. A memorandum aláírói: Bartal Antal, Corzan Gábor, Krautschneider Ferenc és Veress Ignác. 64 Aus Pest. Bohemia, 1861. január 3. 20. 65 Említést érdemel, hogy Riedl Szende és Bartal Antal a nagyszombati papi szemináriumból ismerték egymást. Lásd Perepatits István: A budapesti V. kerületi Magyar Kir. Állami Főgimnázium félszázados fennállásának története. Bp. 1908. 54. 66 Perepatits I.: A budapesti V. kerületi Magyar Kir. Állami Főgimnázium i. m. 39. 67 AUK, Filozofická fakulta Karlo-Ferdinandovy univerzity 1849–1885, 15. doboz, Geschäftsprotocoll des philosophischen (k.k.) Professorencollegiums, 1861. aug. 26., 601.
