Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
KÖZLEMÉNYEK - Jiří Januška – Petr Píša: A prágai egyetem első magyar tanszékének alapítása, működése és megszűnése az 1850-es években
JIřÍ JANUŠKA – PETR PÍŠA 665 Néhány nappal később, 1860. október 31-én Riedl betegszabadságot kért a minisztériumtól az 1860/61-es tanév őszi szemeszterére, kérvényéhez csatolta a megfelelő orvosi igazolásokat is. A professzori testület többségi szavazással jóváhagyta a kérvényt, és a minisztériumtól is a pozitív elbírálását kérte.57 A minisz térium megadta Riedlnek a betegszabadságot.58 A következő év tavaszán Riedl újabb kérvényt juttatott el Pestről a betegszabadság meghosszabbításának ügyében a tavaszi szemeszterre,59 amivel a minisztérium ismét egyetértett. 60 A prágai és a bécsi hivatalok felé hivatalosan tehát Riedl hosszas távollétének indoka az egészségi állapota volt. Más körülmények azonban arról tanúskodnak, hogy valójában más okok állnak a háttérben. Ezt legsokatmondóbban és legegyértelműbben a Riedlről 1861 októberében készített rendőri jelentésből származó idézet világítja meg: „A Riedl betegségéről szóló hírek ugyan nem tűnnek teljesen alaptalannak, ennek ellenére nem ez a valódi oka hosszú ideig való pesti tartózkodásának. Ez sokkal inkább abban keresendő, hogy egy itteni oktatási intézmény állására pályázik. Riedl, akinek igen jó híre van az altaji nyelvek összehasonlító nyelvészete, illetve kifejezetten a magyar filológia terén. Nyelvtanával, legújabban pedig Magyar hangtanával a Magyar Tudományos Akadémia elismerését is elnyerte. Tavaly pedig – ahogyan erről megbízható forrásból értesültünk – meghívást kapott a Pesti Napló ismert szerkesztőjétől, Kemény Zsigmondtól és az akadémia elnökétől, Dessewffy Emiltől, hogy pályázza meg a két évvel ezelőtt Pesten felállított – eredetileg német nyelvű – gimnázium igazgatói és egyben magyar irodalom tanári állását. Valóban részt is vett az állásra kiírt pályázaton, viszont terve abba az akadályba ütközött, hogy őeminenciája a bíboros, hercegprímás az igazgatói posztot papi személlyel kívánta betöltetni. Rögtön ezután pályázott a pesti városi reálgimnázium igazgatói és magyar tanári állására, azonban ezt sem nyerte el, mivel magyar részről azt feltételezték, hogy a kormány a saját céljaira használhatná fel és nézetei is túlságosan kormányhűek.” 61 Az októberi diploma kiadását követően vita bontakozott ki arról, hogy a fent említett pesti királyi katolikus gimnáziumban a magyar legyen-e az oktatás nyelve, vagy a németnek kell-e maradnia.62 A gimnázium négy magyar 57 Uo., 1860. okt. 31., 88. 58 AUK, Filozofická fakulta Karlo-Ferdinandovy univerzity 1849–1885, raktári jelzet [inventární číslo] 240, 162. doboz, Geschäftsprotokoll des (k.k.) akademischen Senates, 1861, 1860. dec. 11., 362 (miniszteri rendelet 1860. nov. 26.). A feljegyzésből kitűnik, hogy Riedl ebben az időszakban már Magyarországon tartózkodott. 59 AUK, Filozofická fakulta Karlo-Ferdinandovy univerzity 1849–1885, 15. doboz, Geschäftsprotocoll des philosophischen (k.k.) Professorencollegiums, 1861. márc. 28., 316. 60 Uo., 1861. máj. 23., 448 (miniszteri rendelet 1861. máj. 10.). 61 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA), Ministerium des Äußern, Informationsbüro, BM-Akten, sign. 6503/1861, 502/P.R. 62 Részletesen lásd A budapesti Berzsenyi Dániel gymnázium története 1858–1995. Bp. 1997. 9.
