Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
BAGI DÁNIEL 599 Láttuk, hogy az egyébként stájer megrendelőknek készített Valerius Maximus kommentárjaiban sem felejtette el megjegyezni, hogy munkája IV. Károly idején keletkezett. És a sort folytathatjuk. Az Ungarnchronik on és a Valerius Maximus példákon kívül Mügelni Henrik fordítói portfóliójának van még egy jelentős darabja: Nicolaus de Lyra zsoltárkommentárjainak német nyelvű előszava és magyarázata, melynek eddig nem készült modern kritikai kiadása.41 A koráb bi kutatás egyértelműen Mügeln művének tekintette a zsoltárkommentárokat is, újabban azonban kétségeket fogalmaztak meg e tekintetben.42 Tény, hogy Mügelni Henrik szerzőségére ebben az esetben csak a zsoltárkommentár máig ismert harmincöt kézirata közül43 – melyeket a bennük megőrzött bevezetések alapján három csoportra oszthatunk44 – csak a legrégebbi, s a kommentárok leg avatottabb kutatói által az archetypushoz legközelebb állónak vélt reini kódexben maradt fenn,45 igaz, csak a kolofonban, így egyedül Johannes von Hoff tudására hagyatkozhatunk, aki ezt a hírt a kolofonban ránk örökítette.46 Ám mivel a kó dex még Mügelni Henrik életében, vagy közvetlenül halála után keletkezett, valamint a kolofon kézírása megegyezik a zsoltárkommentár szövegének kézírásával, vélhető, hogy Johannes von Hoff tudta, ki volt a fordítás szerzője. Jörg Hennig érdeme, hogy felfigyelt arra: Mügelni Henrik számos helyen megváltoztatta, kiegészítette Nicolaus de Lyra zsoltárkommentárját. Így a pogányok ellen felkelő Nagy Károly császárt kétszer is Károly király alakban fordította le: 47 48 49 50 41 Nicolaus de Lyra: Postilla litteralis super totam Bibliam I–II. Ed. Mathias Doering – Guilelmus Brito – Paulus Burgensis. Straßburg 1477. I. 417v–565v. A kommentárral kapcsolatos alaptanulmányokat lásd Frederick William Ratcliffe: The Psalm Translation of Heinrich of Mügeln. Bulletin of the John Rylands Library 43. (1961) 2. sz. 426–451.; Uő: Die Psalmenübersetzung von Heinrichs von Mügeln: Die Vorrede, der ’schlichte’ Palmentext und Probleme seiner Herausgabe. Zeitschrift für deutsche Philologie 84. (1965) 46–76.; Hennig, J.: Chronologie i. m. 141–164. 42 Kurt Gärtner: Zur Herkunft der Psalmenübersetzung im ’Psalmenkommentar’ Heinrichs von Mü geln. In: Deutsche Bibelübersetzungen des Mittelalters. Beiträge enes Kolloquiums im Deutschen Bibel-Archiv. Hrsg. Heimo Reinitzer. Bern–Berlin–Frankfurt 1991. 97–106. 43 Ratcliffe, F. W.: The Psalm Translation i. m. 430–431. 44 Uő: Die Psalmenübersetzung i. m. 47–49. 45 Rein bei Graz, Stiftsbibliothek, Cod. 204. A kódex 1372-ben keletkezett, internetes elérése: http:// bit.ly/2G6y8EX 14r–221.r. Leírását lásd http://bit.ly/2oVslL3 , letöltés 2018. márc. 20. 46 „Nach unsers herren Jesu Christi geburt drewzehen hundert Jar dar nach in zway und sibenczigsten Jar Am Freitag vor sand Licein tag ist die Glozz uber den psalter geschriben und geentt Die der Erber Lerer Nychlas von der Leyern von erst in Latein gemachet und beschriben hat Der ein Nunch Mynner pruder Ordens gewesen ist Und dar nach von dem getrewen Mann Hainreichen vom Muggellein in dewczsch gepracht ist Die geschriben hat Johannes vom Hoff auz der Voyt lant dem Erbern Mann Ludweigen Purger zu Eger.” Rein bei Graz, Stiftsbibliothek, Cod. 204. (http://bit.ly/2G6y8EX 221., letöltés 2018. márc. 20.) 47 Hennig, J. : Chronologie i. m. 148–152. 48 Lyra, N.: Postilla litteralis super totam Bibliam i. m. 421v. 49 Uo. 429r. 50 Rein bei Graz, Stiftsbibliothek, Cod. 204 i. m. 21. v., 21–25.
