Reisz T. Csaba: Történelem egy kattintásra? Klasszikus forráskiadás és/vagy levéltári adatbázisok. Századok, 152. (2018) 3. 685–694.
ISMERT FORRÁSOK – ÚJ ÉRTELMEZÉSEK - Bagi Dániel: Az oroszlán, a sas, a szamár és az Igaz Mester. Mügelni Henrik két magyar krónikájának keletkezési körülményei
AZ OROSZLÁN, A SAS, A SZAMÁR ÉS AZ IGAZ MESTER 596 feltüntetése volt: miért kellett kihagynia ezt a részt? Hasonló a helyzet Hennig véleményével is. Álláspontja csak úgy lehetne elfogadható, ha abból indulnánk ki, hogy Mügelni Henrik magával vitte a magyar krónikák kéziratait, és Ausztriában írta meg az Ungarnchronik ot. Másképp nehezen lenne ugyanis hihető, hogy Lajos király, akinek lehetővé kellett tennie, hogy Mügelni Henrik hozzájusson a magyar krónikák kézirataihoz, abban lett volna érdekelt, hogy az Anjouk származása és magyarországi trónra jutása III. András özvegye érdekében változzon meg. Az Anjouk magyarországi trónigényének elhallgatása azonban eltörpül Piast Erzsébet kedvezőtlen ábrázolása mellett. Az nyilván nem meglepő, hogy a királyné Zách Klára ügyében játszott kétes szerepét taglaló, 1340 körül Itáliában lejegyzett története 25 nem maradt fenn a magyar krónikaszerkesztményben, bár Zách Felicián ügye, már csak elítélésének módja miatt is ismert lehetett Magyarországon is.26 Sokkal inkább meghökkentő, hogy Mügelni Henrik, ha Nagy Lajos megbízásából jegyzetelte ki és adta át Rudolf hercegnek a magyar krónika német szövegét, megörökíthetett-e történetében egy ilyen részletet, amely a magyar király befolyásos, a politikától nem idegenkedő édesanyját nemes egyszerűséggel kerítőnőként jellemezte. A két szöveggel kapcsolatban megfogalmazott kétségeken túl további vizsgálatokat igényel, hogy beleillik-e szerzőnk személye és életútja abba a modellbe, amelyet Domanovszky Sándor nyomán a magyar történetírás vázolt fel. Mügelni Henrik pályájának vázlata A kutatás minden erőfeszítése ellenére a mai napig nem sokat tudunk Mügelni Henrik életútjáról.27 Saját magát több helyen is mesternek ( meister ) nevezi, ám nem világos, hogy ezt a szó akadémiai értelmében kell-e értenünk, azaz rendelkezett-e magister i fokozattal, vagy csak művészi értelemben használta a kifeje zést. A meister szó nemcsak magára vonatkoztatva fordul elő műveiben, hanem az 25 „Sororius Regis carnaliter illam mediante Regina cognovit.” – Historiae Romanae Fragmenta (1327-1354). In: Antiquitates Italicae Medii Aevi III. Ed. Ludovico Antonio Muratori. Mediolani 1740. 247–550., itt: 318. Hozzá kell tenni, a forrás rosszul tudja Felicián lányának nevét, mert Erzsébetként hivatkozik rá. 26 Az ítéletlevéllel kapcsolatban lásd Almási Tibor: Zách Felicián ítéletlevele. Aetas 15. (2000) 1–2. sz. 191–197. 27 Életének összefoglalását lásd Karl Stackmann: Heinrich von Mügen. In: Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon Bd. I. Berlin–New York 1981. 815–827.; Hennig, J.: Chronologie i. m. 84–124.; Johannes Kibelka: Der wâre meister. Denkstile und Bauformen in der Dichtung Heinrichs von Mügeln. (Philologische Studien und Quellen 13.) Berlin 1963. 11–18.; Hans Szklenar: Heinrich von Mügeln. In: Lexikon des Mittelalters Bd. I–IX. München 1980–1998. Bd. IV. 2102–2103.; Szo vák Kornél: Mügeln Henrik. In: Korai Magyar Történeti Lexikon. Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál – Makk Ferenc. Bp. 1995. 470.
