Nagy Sándor: 19–20. századi társadalomtörténeti adatbázis építése Budapest Főváros Levéltárában. Korall, 10. (2002 december). 217–222.
KORALL 10. 219 iratok adatbázisa immár a polgári peres iratokat hivatott felölelni (tekintet nélkül tehát a fond-, állaghatárokra), míg az eredetileg járásbírósági adatbázis általában véve a hagyatéki (és egyéb nem-peres) ügyekre terjed ki. Emellett a közjegyzői okiratok és a végrendeletek (utóbbiak, alább részletezendő okok miatt, korlátozottabb hatókörrel) számítógépes feldolgozása is megkezdődött. A házassági bontóperek polgári perekről történt leválasztása pedig, amelyet eme pertípus sajátos jellege és adatcsoportjai indokoltak, a további lehetséges specializálás egy megvalósuló példáját jelenti. A jövőben elképzelhető továbbá - bár a rendelkezésre álló idő és munkaerő korlátozott volta miatt egyelőre nem valószínű - egy büntetőperes iratokat érintő adatfelvitel megindítása is. (Illetőleg, bár a dolog egyelőre csak a próbafelvitelnél tart, a Bírósági Csoport anyagán túl, az árvaszéki és az 1872 előtti városi törvényszékek iratai is az Adatbázis hatókörébe kerülhetnek.) Ezzel gyakorlatilag a Bírósági Csoport 1950 előtti iratanyagának zöme - néhány büntetésvégrehajtási intézmény fondján, és a nem standardizálható elnöki és budapesti közjegyzői kamarai anyagokon kívül - az Adatbázis hatókörébe kerülne. Az elmondottakat az alábbi táblázat teheti szemléletessé. (Dőlt betűkkel kiemelve a jelenleg épített adatbázis-részegységeket.) Iratfajták „főcsoportjai” Iratfajták „alcsoportjai” Az érintett fondok Polgári perek házassági bontóperek Budapesti Királyi ítélőtábla Budapesti (Pesti) Királyi Törvényszék Budapesti Központi Királyi Járásbíróság budapesti kerületi járásbírósági fondok Büntetőperek Budapesti Királyi ítélőtábla Budapesti (Pesti) Királyi Törvényszék Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék Budapesti Központi Királyi Büntető Járásbíróság Budapesti Királyi Főügyészség Budapesti Királyi Ügyészség Perenkívüli eljárások hagyatéki (és egyéb nem-peres) ügyek végrendeletek Budapesti (Pesti) Királyi Törvényszék Budapesti Központi Királyi Járásbíróság budapesti kerületi járásbírósági fondok budapesti közjegyzői fondok Közjegyzői okiratok budapesti közjegyzői fondok Talán bővebb magyarázatra szorul, hogyan és miért kerültek elhatárolásra az „alcsoportok” az egyes „főcsoportokon” és fondokon belül. A házassági bontóperek általában eleve elkülönülnek más polgári pertípusoktól: ezeket a Törvényszéken 1915-ig külön tételszám alatt irattározták. Az ilyen perekben hozott ítéletek 1895- ig, a polgári házasság bevezetéséig szükségszerűen rögzítik a felek vallását-vallásváltását, a házasságkötés idejét, helyét és szertartását, intézkednek a kiskorú gyermekekről, utalnak az esetleges (római és görög katolikus, ortodox, unitárius) szentszéki eljárásokra; illetve, 1895 után továbbra is megjelenik az anyakönyvvezető előtt kötött házasság helye és ideje - mindezek releváns adatcsoportokat jelentenek más polgári perekhez képest, amelyek megjelenítését fontosnak tartottuk.4 A hagyatéki 4 Csábitó azonkívül a lehetőség, hogy - miután a törvényszéki ítéletpéldányok önmagukban vajmi kevés információval szolgálnak a válófelek személyéről, valamint a tulajdonképpeni válóokról - az
