Nagy Ágnes – Nagy Sándor: Társadalomtörténeti adattár az interneten. Elektronikus levéltári segédlet készítése Budapest Fˆváros Levéltárában. Korall, 30. (2007 december). 204–217.
Nagy Ágnes — Nagy Sándor • Társadalomtörténeti adattár a interneten 215 KÖZJEGYZŐI OKIRATOK Az 1875-től működő budapesti közjegyzők okirati sorozatai, amelyek többé-kevésbé teljes épségben maradtak fenn, és a fővárosi vagy a Budapesten megforduló vidéki polgárok legváltozatosabb, más formában ritkán fennmaradt jogügyleteit (házassági, örökbefogadási, vagyonátruházási, életjáradéki, adásvételi, bérleti, bizományi szerződések, nyilatkozatok, kötelezvények, nyugták, engedmények, végrendeletek, ténytanúsítások, jegyzőkönyvezett levelek) rögzítik, valóságos, mindeddig ráadásul kiaknázatlan kincsesbányát jelentenek a társadalomtörténeti kutatások számára. Az adatfelvitel első lépésben az 1875—1900 közötti időszakra összpontosul. E tekintetben teljes körűen megtörtént vagy előrehaladt a megőrződött budai (Rupp Zsigmond, Zimányi Alajos15 ), a pesti belvárosi (Görgey István, Máday Sándor, Jeszenszky Danó), lipótvárosi (Gászner Béla, Steinbach István, Gorove Antal), illetve józsefvárosi (Okröss Bálint, Zarka Dénes, Kormos Béla, Cottely Géza) fondok rögzítése. 1900-ig teljes továbbá egy terézvárosi (Tokaji Nagy Lajos) és két, viszonylag kis mennyiségű okiratot hátrahagyó ferencvárosi közjegyző (Krajner Emil, Grubiczy László) anyaga. Az eddigiekben összesen 146 349 rekord készült el. Megalapozottnak tűnik a remény, hogy néhány éven belül az Adattárban valamennyi 19. századi budapesti okiratra, illetőleg közjegyző előtt megjelenő ügyfélre keresni lehet majd. (Az 1900 utáni okiratok mennyisége azonban - tegyük hozzá - még mindig többszörösen meghaladja a már feldolgozott iratanyagét.) 15 Zimányi Alajos budai közjegyzőnek 1875-1900 között csak végrendelkezéssel kapcsolatos okiratai maradtak fenn - ez a fond jelenti az egyetlen komoly hiányt a budapesti közjegyzői okiratok tekintetében. A rekordok mindig az adott jogügyletben résztvevő személyek szerint kerülnek felvételre. Amennyiben pedig — és ez viszonylag gyakran előfordul — az ügyfél jogi személy, vagy meghatalmazott által képviselteti magát, a meghatalmazó és a képviseletében eljáró fél is rögzítésre kerül (utóbbi e minőségének feltüntetésével). Nem mellékes, hogy miután a közjegyzők a személyazonosítás miatt csaknem mindenkor felvették az ügyfél foglalkozását/társadalmi státusát, illetve lakhelyét, ezen adatbázisrész megfelelő mezői e tekintetben jóval nagyobb arányban és tömegben tartalmaznak információkat, mint a többi. A közjegyzői okiratok esetében különösen ajánlott a Megjegyzés-mezőben történő keresés, mivel az azokhoz fűzött különböző dokumentumok - például ingóleltárak, árverési jegyzőkönyvek - rendszerint leírásra kerültek.
