Lakatos Andor: Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban – megfigyelések egy kérdőíves felmérés alapján. Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. 20–31.

25 2019/2. A képi digitalizálásra fordított átlagos munkaóraszámot nehéz meghatározni, de ahol rendelkezésre áll műhely és digitalizáló munkatárs is dolgozik, ott mini­mum napi négy, de inkább nyolcórás üzemre törekednek. Jellemző összefüggés, hogy nyolc óra képi digitalizálás kapcsán általában két-három óra levéltáros szakmai tevékenységet jeleztek.8 Összességében megállapítható, hogy a képi digitalizálással járó feladatok rendszeres szakmai teendőket eredményeztek a levéltárosok számára, és a kapott válaszok becsült értékei alapján, átlagosan napi két munkaórát igényelnek. Milyen célból digitalizáltak a levéltárak? A válaszadók a digitális képfelvételek nagy többségét, 88%-át kutathatónak minő­sítették, de ezen belül az állomány hozzáférésének lehetőségei változóak. Az inter­neten, teljesen szabadon csak a képek hozzávetőlegesen 5%-a érhető el, a tartalom zöme, mintegy 80%-a regisztrált felhasználók, azaz a levéltárakban nyilvántartott e-kutatók számára hozzáférhető az intézmények honlapján, s a kutatható állomány ki­sebb része, nagyjából 15%-a csak helyben, a levéltárak kutatótermeiben használható. A digitalizálás célja tehát elsősorban a kutatószolgálat fejlesztése volt, amelynek során az egyházi levéltárak többségükben online szolgáltatások kiépítésére töreked­tek, regisztrált kutatóforgalommal. A helyben történő, offline e-kutatás lehetősé­gének biztosítását – az intézmények hagyományos kutatószolgálatának részeként – elsősorban állományvédelmi szempontok motiválták. A válaszokból az is jól látható, hogy a tömeges digitalizálás tömeges kutatási le­hetőséget is eredményezett. A nagyobb online kutatói szolgáltatásoknál a kutatási esetek száma ugyanis jelentős mértékben, a korábbi forgalom 10–50-szeresére nőtt. A jellemző éves e-kutatási esetszámok9 öt nagyobb szolgáltató esetében: Őskereső 39 ezer, Kalocsa 13 ezer, Pécs 12 ezer, Vác 9 ezer, Győr 7 ezer eset. A kutatószobában történő, helyi hozzáférés esetén a kutatási esetszámok szerény mértékben növekedtek, de nagyságrendileg nem változtak. Az online hozzáféréssel tehát jelentősen megnőtt a kutatások intenzitása, egy­aránt ideértve a kutatási alkalmakat és a megtekintett képek-oldalak számát. Emellett az e-kutatók átlagosan több időt fordítanak munkájukra, legtöbbször az esti órákat, hétvégéket is hasznosítva. Az egy-egy intézményben, naponta megtekintett több ezer képet figyelembe véve megállapítható, hogy az eredeti források mozgatása hasonló nagyságrendben nem csupán jóval több időt igényelne, de sokszor fizikailag lehetetlen volna a férő­helyek és a levéltáros kapacitás szűkössége miatt. Ezenfelül az intenzív kutatásnak 8 Ide sorolhatóak az előkészítéssel, adminisztrációval, ellenőrzéssel, valamint a kapcsolódó kutató­szolgálati teendőkkel összefüggő feladatok. 9 Az e-kutatási esetek a felhasználói belépések számát jelentik az internetes szolgáltatások esetében. Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban

Next

/
Thumbnails
Contents