Lakatos Andor: Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban – megfigyelések egy kérdőíves felmérés alapján. Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. 20–31.
25 2019/2. A képi digitalizálásra fordított átlagos munkaóraszámot nehéz meghatározni, de ahol rendelkezésre áll műhely és digitalizáló munkatárs is dolgozik, ott minimum napi négy, de inkább nyolcórás üzemre törekednek. Jellemző összefüggés, hogy nyolc óra képi digitalizálás kapcsán általában két-három óra levéltáros szakmai tevékenységet jeleztek.8 Összességében megállapítható, hogy a képi digitalizálással járó feladatok rendszeres szakmai teendőket eredményeztek a levéltárosok számára, és a kapott válaszok becsült értékei alapján, átlagosan napi két munkaórát igényelnek. Milyen célból digitalizáltak a levéltárak? A válaszadók a digitális képfelvételek nagy többségét, 88%-át kutathatónak minősítették, de ezen belül az állomány hozzáférésének lehetőségei változóak. Az interneten, teljesen szabadon csak a képek hozzávetőlegesen 5%-a érhető el, a tartalom zöme, mintegy 80%-a regisztrált felhasználók, azaz a levéltárakban nyilvántartott e-kutatók számára hozzáférhető az intézmények honlapján, s a kutatható állomány kisebb része, nagyjából 15%-a csak helyben, a levéltárak kutatótermeiben használható. A digitalizálás célja tehát elsősorban a kutatószolgálat fejlesztése volt, amelynek során az egyházi levéltárak többségükben online szolgáltatások kiépítésére törekedtek, regisztrált kutatóforgalommal. A helyben történő, offline e-kutatás lehetőségének biztosítását – az intézmények hagyományos kutatószolgálatának részeként – elsősorban állományvédelmi szempontok motiválták. A válaszokból az is jól látható, hogy a tömeges digitalizálás tömeges kutatási lehetőséget is eredményezett. A nagyobb online kutatói szolgáltatásoknál a kutatási esetek száma ugyanis jelentős mértékben, a korábbi forgalom 10–50-szeresére nőtt. A jellemző éves e-kutatási esetszámok9 öt nagyobb szolgáltató esetében: Őskereső 39 ezer, Kalocsa 13 ezer, Pécs 12 ezer, Vác 9 ezer, Győr 7 ezer eset. A kutatószobában történő, helyi hozzáférés esetén a kutatási esetszámok szerény mértékben növekedtek, de nagyságrendileg nem változtak. Az online hozzáféréssel tehát jelentősen megnőtt a kutatások intenzitása, egyaránt ideértve a kutatási alkalmakat és a megtekintett képek-oldalak számát. Emellett az e-kutatók átlagosan több időt fordítanak munkájukra, legtöbbször az esti órákat, hétvégéket is hasznosítva. Az egy-egy intézményben, naponta megtekintett több ezer képet figyelembe véve megállapítható, hogy az eredeti források mozgatása hasonló nagyságrendben nem csupán jóval több időt igényelne, de sokszor fizikailag lehetetlen volna a férőhelyek és a levéltáros kapacitás szűkössége miatt. Ezenfelül az intenzív kutatásnak 8 Ide sorolhatóak az előkészítéssel, adminisztrációval, ellenőrzéssel, valamint a kapcsolódó kutatószolgálati teendőkkel összefüggő feladatok. 9 Az e-kutatási esetek a felhasználói belépések számát jelentik az internetes szolgáltatások esetében. Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban
