Lakatos Andor: Tömeges digitalizálás az egyházi levéltárakban – megfigyelések egy kérdőíves felmérés alapján. Levéltári Szemle, 69. (2019) 2. 20–31.
26 Levéltári Szemle 69. évf . az állományvédelmi szempontok is szükségszerűen határt szabnának. Az internetes e-kutatás szolgáltatások ugyanakkor alkalmasnak bizonyultak a tömeges kutatói igények kielégítésére. Az e-kutatói regisztráció általában díjköteles az egyházi levéltárakban. Ezt levéltáros és kutatói körökben időnként bírálják, számonkérve a levéltári kutatások ingyenességének alapelvét. Ebben a kérdésben véleményünk szerint érdemes figyelembe vennünk a szolgáltató intézmények jellegét, amelyek jogi meghatározással élve: „nyilvános magánlevéltárak”. Működési kereteik, lehetőségeik, fenntartói viszonyaik szükségszerűen eltérnek a közlevéltárak világától, szolgáltatásaik pedig gyakran túlmutatnak a központi raktárak állományain. A digitális tartalom sokoldalú tevékenység – gyűjtőmunka, rendszerezés, utazás, beszállítások – eredménye. Emellett a hasonló szolgáltatások létrehozásához általában nem álltnak rendelkezésre a feladatok nagyságával arányos, jelentős erőforrások és céltámogatások sem. A néhány fős, kis intézmények sokszor „erőn felül” teljesítettek, amikor a pénzhiányt befektetett munkával, házilagos, egyszerű, olcsó megoldásokkal, összefogással, partnerek és támogatók keresésével igyekeztek orvosolni. A digitalizáló projektek költségvetésében kétségtelenül volt és manapság is van szerepe a regisztrációs díjaknak, amelyek révén a kutatók is hatékony részeseivé váltak a szolgáltatások felépítésének, működtetésének és bővítésének. Kutatóink számára egyébként az e-kutatás gyakran olcsóbb a hagyományos, helyben történő kutatásoknál amennyiben figyelembe vesszük a szükségszerű utazásokat, a kapcsolódó egyéb kiadásokat és a munkaidő-kiesést. Az intenzív online kutatási lehetőségekkel együtt, a közös cél – forrásokban gazdag, jó minőségű szolgáltatások működése – támogatásának tudatában mindez általában kutatói elégedettséget eredményezett. A szolgáltató intézmények törekedtek arra, hogy az e-kutatás minél szélesebb rétegek számára elérhető maradjon, vagyis a díjszabás ne legyen akadálya a kutatásoknak. A regisztrációs díjak alkalmazásában, rendszerében pedig minden bizonnyal lesznek még változások. Már jelenleg is vannak és a jövőben is várhatók újabb ingyenesen működő szolgáltatások. A kutatói regisztrációt azonban az egyházi levéltárak általában még az ingyenes szolgáltatások esetében is megkívánják, hasonlóan a helyben történő kutatásokhoz. Ez lehetőséget nyújt a közvetlen kapcsolattartásra, a kutatói igények alaposabb felmérésére és a kutatói statisztikák pontosabb követésére is. Mi történt velünk? Immár a kérdőíven túl vetjük fel ezt az „összegző” kérdést, véleményünk szerint jogosan, hiszen a tömeges digitalizálás az elmúlt néhány évben az egyházi levéltárak hétköznapjainak is részévé vált, új feladatokkal és rendszeres teendőkkel formálva életünket. Erre a munkára levéltárainkat jogszabály nem kötelezte, elsősorban a kutatói igényeket vettük figyelembe, engedve az ezzel kapcsolatos „nyomásnak” Lakatos Andor
