Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
43 2020/1. ▪ 40 – 66. tárainak feltárásával vált elérhetővé, hiszen itt összegződtek a katolikus családok és a helyi vallásos közösségek alapvető adatai.8 Levéltáros munkánk során meggyőző désünkké vált, hogy az anyakönyvek és az egyéb helytörténeti források információs tartalma egymást jól kiegészítheti, együtt érvényesül igazán. Ezért kezeltük együtt, egy digitalizáló projekt keretében – majd közös kutatói szolgáltatásban, Matricula-Historia-online néven – az említett tartalmakat. Mivel kutatóink érdeklődése elsősorban a fentebb felsorolt közösségeket érintette, hangsúlyossá vált a velük kapcsolatos forrásanyag minél hatékonyabb feltárása és elérhetőségének biztosítása. A kiemelkedő kutatói érdeklődés tehát a levéltár részéről is megkülönböztetett figyelmet kapott; ennek a gyakorlatias összefüggésnek fontos része volt a Communio projekt születésében és fenntartásában. A munkamódszer A plébániák levéltárainak feltárása természetesen többféle módon és többféle szinten történhet. A teljes iratrendezéssel egybekötött feltárás egyházmegyei szinten – tekintettel intézményünk méreteire és a plébániák számára, irataik általános rendezetlenségére – több évtizedes munkát jelentene.9 Mivel a kutatásokkal és a digitalizálással nem célszerű ezt a hosszú folyamatot megvárni, az előttünk álló munkát megpróbáltuk több részfeladatra bontani. 2009-ben úgy döntöttünk, hogy első lépésként a plébániai levéltárak kéziratos köteteinek feltárására és képi digitalizálására koncentrálunk. Ezek a kötetek (anyakönyvek, anyakönyvi mutatók, népesség-összeírások, testületi- és vizitációs jegyzőkönyvek, historia domusok, levelezőkönyvek) általában egyediek, és a legfontosabbnak vélt eseményeket, illetve információkat jegyezték le bennük. A kötetek formailag is jól felismerhetők és könnyen elkülöníthetők, így egy-egy plébánia feltárása, a dokumentumok jegyzékelése néhány óra alatt elvégezhető. Minden egyes kéziratos kötet rövid, néhány adattípusból álló táblázatos leírást kapott, és ezt követően Kalocsán, a levéltár műhelyében digitális fotózással készült el képi másolata. A képek a fotózás során a dokumentumok jelzetéből generált egyedi azonosító-elnevezést kaptak, a forrásokat digitalizálás után visszaszállítottuk eredeti őrzési helyükre. A plébániák feltárásával párhuzamosan, a KFL központi iratanyagában is folyt a munka. A plébániákra vonatkozó iratsorozatokban először itt is az anyakönyvi másodpéldányok és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek köteteire koncentráltunk, majd később megkezdtük az anyakönyvezéssel kapcsolatos akták (felmentések, anyakönyvi javítások), valamint a feudális kori népesség-összeírások iratainak feldolgozását is. 8 A plébániákon őrzött levéltárak mellett az egyházmegye központi iratkezelésében, Kalocsán is szerencsés módon külön sorozatokban gyűjtötték az egyes plébániákra vonatkozó iratokat. 9 A 2000-es évek elején, próbaképpen három év alatt tizenöt vidéki egyházközség levéltárát sikerült rendeznünk egyéb teendőink mellett, általában a plébánosok kezdeményezésére. Digitalizálás, e-kutatás Kalocsán (2009–2019)
