Lakatos Andor: Digitalizálás és e-kutatás Kalocsán (2009–2019). Levéltári Szemle, 70. (2020) 1. 40–66.
42 Levéltári Szemle 70. évf . sor került az Arcanum Adatbázis Kft. segítségével.5 A könyvszkennerrel készített fel vételek mellett a képek egy része digitális fényképezéssel – Nikon D90-es, 12 megapixeles kamerával – készült, s a fényképek minősége a kutatói célokra jól megfelelt. A digitális fényképezés technikai fejlődésének és terjedésének köszönhetően, ekkortájt lehetségesnek bizonyult, hogy hozzávetőlegesen félmillió forintos összegből tömeges digitalizáló tevékenységre alkalmas munkaállomást építsünk. Technikus munkatárs alkalmazásához kedvező foglalkoztatási lehetőséget kerestünk, és több sikertelen kezdeményezés után végül 2009-ben ígéretet kaptunk Kalocsa Város Önkormányzatától, hogy a helyi közmunkaprogram keretében támogatni fogják munkánkat. 6 A kutatói érdeklődés mellett így végül a szükséges technikai és személyi feltételek biztosításának módja is kezdett körvonalazódni. A következő fontos lépést a tervek jóváhagyása jelentette, amelyet dr. Bábel Balázs érsektől kaptunk meg a fenntartó Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye képviseletében. 7 Az ezután megkezdett tömeges digitalizálás „szakmai kísérlet” volt részünkről. Jó ideig csak a következő néhány lépést láttuk magunk előtt, anélkül hogy hosszabb távon tervezni tudtunk volna. Hamarosan megtapasztaltuk, hogy a projekt alaposan megváltoztatta kétszemélyes, kis levéltárunk megszokott napirendjét. Az új teendők között hangsúlyos célként fogalmaztuk meg, hogy az első év eredményeire alapozva, minél hamarabb internetes kutatói szolgáltatást indítsunk. Ez a szolgáltatás lényegében a forrásokról készült digitális képfelvételek elérhetőségének és böngészhetőségének biztosítását jelentette. Célkitűzés Az elmúlt évszázadokból hosszan sorolhatnánk az emberek életét, mindennapjait meghatározó, alapvetően vallásos (egyházi) közösségeket, amelyek a történelmi Kalocsa-Bácsi, illetve a jelenlegi Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye területén is igen elterjedtek és jelentősek voltak: család, egyházközség, iskola, társulat, egyesület... Ezeket a helyi közösségeket állította a figyelem középpontjába a KFL Communio projektje, amelynek célja az említett közösségek történeti kutatása szempontjából fontos források bemutatása lett. Ez a cél számunkra elsősorban a plébániák levél-5 Ez a közel 20 ezer felvételből álló képanyag akkor egy már meglévő, szöveges anyakönyvi adatbázist egészített ki. 6 Érdekességként jegyezzük meg, hogy a börtönmunkával is kísérleteztünk, amelyre Kalocsán alapvetően jó lehetőségek voltak. Engedélyezése végül az adatmozgás és a rendszeres digitális kommunikáció veszélye miatt hiúsult meg, az adathordozók használatát ugyanis nem lehetett a számítógépes munkát végző elítéltek számára kellő biztonsággal korlátozni. 7 A 2009-ben, elsőként vállalt fenntartói támogatást egy újító levéltári vállalkozás (tömeges digitalizálás és internetes kutatói szolgáltatás) megvalósulása érdekében a kutatók nagyra becsülték, s az említett családkutató szervezetek (AKuFF, MACSE) képviselői különféle rendezvények alkalmával többször meg is köszönték dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseknek. Lakatos Andor
