Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.

7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.7. AZ INTERNET ALKALMAZÁSA • KÖRMENDY LAJOS - 7.7.1. Az internet jelentősége a levéltárak életében - lehetőségek és problémák

698 • 7. Levéltári informatika

♦ A világ levéltárainak internetes honlapjai tele vannak a család- és helytörténeti kutatókat, iskolásokat megszólító, nekik tanácsokat adó oldalakkal (popularizálódás).

♦ Manapság a fejlett világban már szinte kötelezővé vált, hogy a közlevéltárak interneten publikálják a kutatótermi szabályokat, felhívják a figyelmet az újonnan bekerült iratokra vagy a kutatási korlátozás alól feloldott dokumentumokra, közöljék az intézményről készült éves jelentéseket és nagyobb terveiket (átláthatóság és nyitottság).

♦ A levéltárak interneten népszerűsítik a rendezvényeiket és kiadványaikat, amelyeket a széles közönség érdeklődésére való tekintettel állítottak össze (piaci szemlélet és médiakultúra).

♦ Egyre nagyobb és gazdagabb adatbázisok érhetők el az interneten, egyre több adatbázis van összekötve a levéltári iratok digitális képével, így a kutató rendkívül gyorsan és pontosan tudja végezni a munkáját (gyorsuló idő és információközpontúság) .

Az internet tehát rendkívüli módon több szempontból is nyitottá tette a levéltárat, felgyorsította az információáramlást, és megnövelte a levéltár kommunikációs képességét.

Az internetnek természetesen nemcsak előnyei, de hátrányai is vannak, ezek közül a legfontosabb a nagyfokú biztonsági kockázat. A számítógép mára már a legjelentősebb adattárrá vált, életünk és tevékenységünk legfontosabb dokumentumai, sok bizalmas információval és adattal, mind computerek adathordozóin vannak. Az internet, ez a nagyszerű eszköz, a számítógépünket összekapcsolja a világ sok millió más számítógépével, és egyben kiszolgáltatottá is tesz bennünket.

A számítógépes behatolásnak különböző fokozatai és veszélyességi szintjei vannak. Kéretlen reklámlevelek (spamek) tucatjait kaphatjuk naponta, ez ártalmatlannak tűnhet, de a világhálón utazó sok milliárd fölösleges levél nagyon lelassíthatja a működést. Sokkal veszélyesebbek azok a rosszindulatú programok, amelyek titokban, például egy honlap megnyitásakor a tudtunk nélkül telepednek meg és működnek a gépünkön. Ezek megtámadhatják a rendszerünket, letörölhetik a fájljainkat, vagy bázisgépként használva a computerünket, reklámlevelek ezreit küldhetik szét, de gyakoriak azok a programok is, amelyek kikémlelik és a megbízónak elküldik a jelszavunkat, a bankszámlánkat, stb.

Természetesen védekezni kell a kéretlen vagy rosszindulatú küldemények ellen, erre valók a spamszűrők, a vírus-féreg felismerők és irtok (mivel újabb és újabb vírusok-férgek mindennap felbukkannak a világhálón, ezért a védelmet is állandóan frissíteni kell interneten keresztül), valamint a tűzfalprogramok (ezek átfogóbb védelmet jelentenek, a hálózat kulcsfontosságú pontjait védik, illetve szabályozzák a kommunikációt). A védelemnek lehetőleg teljesnek és folyamatosnak kell lennie, mert a hardver és a szoftver különböző pontjait, a hálózati és a kommunikációs elemeket is érheti támadás, nem csak a kimondottan bizalmas adatokat-iratokat.

Az internetet és az elektronikus levelezést fenyegető legnagyobb veszély azonban nem közvetlen, hanem közvetett, és hosszú távon érvényesül. Ha nem sikerül elvi