Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.7. AZ INTERNET ALKALMAZÁSA • KÖRMENDY LAJOS - 7.7.1. Az internet jelentősége a levéltárak életében - lehetőségek és problémák
7.7. Az internet alkalmazása ■ 697 bontású, tömörített formátumú képeket kell készíteni, amelyek akár a levéltári kutatóteremben, akár az interneten keresztül is gyorsan eljuttathatók a felhasználókhoz. Ezek a képek már általában JPEG- vagy PNG-formátumban készülnek el. ♦ A felhasználói példányok tömörítésének mértéke, fájlformátuma, illetve ezen másolatok felbontása alapvetően az adott iratanyag jellegétől, illetve a felhasználás konkrét céljától függ; a levéltárnak meg kell találnia az egyensúlyt a megfelelő képminőség és az elfogadható fájlméret között. ♦ Audio-, illetve videoanyagok közzétételénél két megoldás között választhatunk: ♦ A nagyméretű fájlokat letölthető formában tesszük közzé, a felhasználó pedig az adott sávszélesség függvényében hosszabb-rövidebb idő alatt letöltheti, majd offline módban megtekintheti, meghallgathatja az anyagot. Videoanyagok esetében a letöltési idő szabályozható a másodpercenkénti képkockák számával, audioállományok esetében pedig a mintavételi sűrűség változtatásával. ♦ Az ún. streaming-technológia révén lehetőség van - a kép- és a hangminőség romlása mellett - a hangok és mozgóképek letöltés nélküli, közvetlen „kézbesítésére”, vagyis a felhasználó számítógépén való azonnali megjelenítésére is. 7.7. AZ INTERNET ALKALMAZÁSA ■ körmendy lajos 7.7.1. Az internet jelentősége a levéltárak életében - lehetőségek és problémák Az internet, ez az ún. csomagkapcsolt világháló tulajdonképpen hierarchia nélküli hálózatok hálózata, sok millió számítógépet kapcsol össze, amelyek egyaránt lehetnek adatszolgáltatók vagy adatfelhasználók. Az internetről az elmúlt egy-két évtized alatt könyvtárnyi - nemcsak műszaki, hanem társadalomtudományi jellegű - irodalom született, és ma már beszélhetünk internetdogmáról, amely az emberi szabadság és önmegvalósítás abszolút kiteljesedési terének tekinti a világhálót. Az internet hatása a modern társadalmakra (és fordítva) kétségtelenül óriási, és a levéltárak, mint a társadalom részei, ha akarnák, sem tudnák kivonni magukat e hatás alól. Mindennek hátterében a levéltárak társadalmi szerepének és megítélésének gyökeres változása áll. Ennek egyszerre oka és következménye a levéltári internethasználat, azaz olyan dialektikus viszonyról van szó, ahol az eszközként használt internet visszahat a használóra, esetünkben a levéltárra. Az utóbbi néhány évtizedben a társadalmi változások következtében a levéltári elvárások, értékek és gondolkodásmód - röviden: a levéltári filozófia - drámai módon megváltozott. Néhány kulcsfogalommal tudjuk jellemezni ezt a filozófiaváltozást: popularizmus, átláthatóság és nyitottság, piaci szemlélet, médiakultúra, gyorsuló idő és információ-központúság. Ezek a fogalmak mind elválaszthatatlanul összefonódnak az internettel: