Körmendy Lajos: Levéltári informatika. In: Körmendy Lajos (szerk.): Levéltári kézikönyv. Budapest, 2009, Osiris – Magyar Országos Levéltár, 637–732.
7. LEVÉLTÁRI INFORMATIKA • SZERK. KÖRMENDY LAJOS - 7.4. ADATBÁZIS ÉPÍTÉSE • BREINICH GÁBOR - 7.4.12. Az adatbázis hosszú távú megőrzésének szempontjai
676 ■ 7. Levéltári informatika rementális mentést, sőt az utolsó teljes mentés anyagát is át kell nézni ahhoz, hogy a keresett adatbázis megfelelő verziója megtalálható legyen.) ♦ Differenciált adatmentés: teljes mentést követően csak azokat az adatokat mentik, amelyek az utolsó teljes mentés óta változtak. Az adatok visszaállítása szükség esetén egyszerűbb és gyorsabb. Előnye, hogy csak az utolsó teljes mentés és az aktuális differenciált mentés használata szükséges, viszont az inkrementális mentéshez viszonyítva több időt és több helyet igényel az adathordozó eszközön. A rendszeresen használt adatbázisoknál naponta célszerű inkrementális adatmentést végezni. Hetente teljes adatmentésnek kell történnie, ami után újra kezdődhet a napi inkrementális mentéssorozat, az előzőek törlése után. A heti mentések megőrzésével a korábbi adatbázis-állapotok később bármikor rekonstruálhatók. Kritikus műveletek végzése előtt (például régi szükségtelen adatok törlése, adatbázisok összefésülése, operációs rendszer lecserélése) teljes adatmentés ajánlott! Minden mentési folyamat után meg kell vizsgálni, hogy a mentés valóban minden adatot biztonságba helyezett-e. Ehhez az adatmentő szoftverben legtöbbször van egy ellenőrző funkció. Ha a szoftver naplót készít, azt ugyancsak rendszeresen át kell nézni. 7.4.12. Az adatbázis hosszú távú megőrzésének szempontjai A hosszú távú adattárolás mindenképpen állandó felügyeletet, időnkénti beavatkozást (új adathordozóra való átmásolást) igényel. Optimális adattároláshoz figyelembe kell venni a tárolt adatok mennyiségét, értékét, minőségét, a hozzáférési sűrűséget, a biztonsági feltételeket és egyéb, a tárolásnál lényeges tényezőket. A hosszú távú adattárolás mindig egyedi megoldást igényel. Az adatfrissítés az adatok egyik digitális hordozóról egy másik ugyanolyanra történő másolását jelenti. Az adathordozók tartósságának kérdése vita tárgya, azonban a tapasztalatok szerint rendszeres adatfrissítésre a várható megőrzési képességi időn belül feltétlenül szükség van. Az adatmigrálás az adatok egy régebbi hardverről vagy szoftverről egy újabb generációsra történő másolását, többnyire konvertálását jelenti. Az adatkonvertálás ugyanazon tartalmú adatok átírása egy másik kódrendszer szerinti alakba. így az adatok olyan korszerű formában tárolhatók, amely lépést tud tartani a technológiai változásokkal (lásd még a 7.8.4.2. pontot is). Alapvető fontosságú, hogy a metaadatokat az iratokkal együtt minden esetben megőrizzük. A metaadatok biztosítják a megőrzött iratok, adatok hitelességét. A dokumentumok és objektumok közötti relációk rögzítése teszi lehetővé a megőrzött forrás értelmezését, a metaadatok megőrzése alapvető információkat biztosít a szoftverről, hardverről és a digitális anyagról.
