Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
8 A szabványok
42 A PRONOM jelenleg több mint 800 fájlformátum pontos leírását és technikai specifikációit tartalmazza, valamint információkat azokról a szoftverekről, amelyek támogatják az egyes formátumokat. A PRONOM része a DROID, egy szoftver, amellyel megvizsgáltathatjuk a fájlaink technikai jellemzőit, és azonosíthatjuk őket. Amint az előzőekben említettem, a formátumok az informatikai ipar termékei, megvan az életciklusuk, létrehozzák őket, továbbfejlesztik, variációk készülnek belőlük, leállnak a fejlesztéssel, elavulnak. Ezért fontos, hogy az olyan regiszterek, mint a PRONOM, karban legyenek tartva, állandóan kiegészüljenek, amit a brit Nemzeti Levéltár jelenleg vállal. 8 A szabványok A 2.1. fejezetben láthattuk, hogy a levéltáros szakmai közösséget milyen nagy kihívások érték az elmúlt 130 évben, és hogy ezekre a közösség milyen szakmai, azaz elméleti és gyakorlati válaszokat adott. Az e-iratok gyors térhódításáig, kb. a 1990-es évek elejéig, a levéltártan szorosan kapcsolódott a történettudományhoz, és a szakmai fejlődés nagy mérföldköveit egy-egy nagyhatású elméleti munka jelentette – mint pl. a fentebb említett holland kézikönyv vagy az amerikai Theodore R. Schellenberg munkái –, hasonlóképpen a történettudományhoz. Az e-világban viszont a levéltártudomány – logikus módon – sokat átvett az információtudománytól, és ez a közeledés abban is megnyilvánul, hogy elmondhatjuk: a szabványok váltak az új archivisztika mérföldköveivé. A szabványoknak azért van kiemelt jelentőségük az informatikában, mert a számítógép absztraháló képessége rendkívül korlátozott – igaz, fejlődik –, és a szabályostól (a beprogramozottól) való kis eltérés is azonnal hibát eredményez. Ezért nem ismerik fel a szoftverek az „idegen” formátumot, ezért nem tudnak együttműködni egymással „idegen” programok. A megoldás a szabványosítás, ez ellen viszont sok minden dolgozik. Az informatikai világ érdekes dichotómiája a proliferáció (burjánzás) és az egységesülés párhuzamos jelenléte, illetve egyensúlya hosszú távon. Erre a világra már a kezdetektől fogva, de különösen az internet általánossá válása óta jellemző volt a szabadság, aminek egyik hajtóereje az a tény, hogy az e-információt könnyű létrehozni, változtatni, sokszorosítani, kombinálni és terjeszteni. A túlzott szabadság – hardver, szoftver, hálózat, formátum stb. tekintetében – azonban anarchiát okoz, akadályozza a megértést és a terjesztést, ezért egy bizonyos ponton automatikusan megindult az egységesülés, ami főként jogalkotásban és szabványok elfogadásában jelentkezik.
