Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
8 A szabványok
43 A szabványok lehetnek kanonizáltak – azaz egy illetékes nemzetközi vagy nemzeti hatóság által elfogadottak és kihirdetettek –, ilyen pl. a JPEG2000, PDF/A, TIFF, ODF formátumok. Lehetnek de factók – azaz hatóságok által nem elfogadott, de a közösségben igen széles körben használtak –, ilyen pl. a Microsoft Office formátumai. A szabványokat nevezhetik szabványnak, modellnek vagy követelményeknek, ahhoz azonban, hogy egy szabványnak tényleges hatása legyen, mindenképpen de factónak kell lennie, akár kanonizált, akár nem. A szabványok is az e-világ produktumai, ezért rájuk is jellemző az előbb említett dichotómia, azaz egyrészt a burjánzás – bármennyire is ellentmond ez az eredeti céljuknak –, mert egyre több van belőlük, egymástól gyakran eltérőek, párhuzamosak, illetve másrészt az egységesülés, ami esetünkben egybeolvadást, integrálódást, egymásra épülést jelent. Néhány példa: az 1990-es évek elejéig számtalan nemzeti szabvány létezett a levéltári leírás egységesítésére (azaz leírási metaadatokra), majd a Nemzetközi Levéltári Tanácsgondozásában megjelent az ISAD(g), ami óriási hatással bírt a nemzeti szabványokra is, és sok közülük a későbbiekben be is építette az elemeit. Az ISAD(g) megjelenése után 2 évvel megjelent az ISAAR, ami az ISAD(g) egyik információs területét, az iratképzőre vonatkozó adatokat részletezte, ezzel lehetővé téve, hogy a proveniencia elvet nem követő levéltárak is alkalmazhassák az ISAD(g)-t. 46 Ezzel párhuzamosan Amerikában kidolgozták az EAD-t, ami – az ISAD(g)-vel és ISAAR-ral ellentétben – csak e-környezetben használható, hiszen XML leíró nyelvet használ. 47 Míg az EAD első verziója erősen kötődött a Library of Congress eredetileg könyvtári alkalmazásra kifejlesztett MARC-formátumához, addig a 2002-ben publikált második verzió már bevallottan is eltávolodott tőle, és közelített az ISAD(g)-hez, tulajdonképpen integrálta azt. Hasonlóan jártak el az ISAAR-ral, amikor az EAD pandanjaként 2011-ben létrehozták az EAC-t. Hasonló átfedések, illesztések és párhuzamosságok figyelhetők meg OAIS, a METS és a PREMIS szabványok között. 48 A szabványoknak is megvan a rövidebb vagy hosszabb élettartamuk, rájuk is jellemző a változás, ami talán ellentmondásnak tűnik, de érthető is, hiszen az e-világ alapvető tulajdonsága nemcsak a változás, hanem a fejlődés is. A hosszú élettartamú szabványoknak gyakran újabb és újabb verziói jelennek meg, és bár ezek mindig az előző verziókra épül- 46 Az ISAD(g)-t és az ISAAR-t illetően lásd a 8.4. fejezetet. 47 AZ XML ismertetését lásd a 8.1., az EAD-t a 8.5. fejezetben. 48 A METS-re és a PREMIS-re – lévén metaadat-szabványok – a 4. fejezetben már hivatkoztam, az OAIS ismertetésére a 8.3. fejezetben került sor.
