Körmendy Lajos: Elektronikus iratok és levéltár. [Budapest,] 2017.
3 A levéltári irat és alkotó elemei - 3.2 Forma
20 n, pendrive-on stb.), bármilyen kiosztásban (pl. szétszórva több fájlban). Ráadásul a digitális információt képviselő bitek ugyan jelen vannak egy merev- vagy optikai lemezen, esetleg a számítógép memóriájában, ez azonban önmagában nem elegendő az információ megjelenítéséhez, azaz „hordozásához”, ehhez még egyéb technikai eszközrendszer (hardver, szoftver és egyéb e-környezet) is szükséges. 17 A digitális világban az e-irat szélesebb értelemben vett hordozója tehát ez az eszközrendszer, ami részben fizikai, részben virtuális. Hogy a dolgok még bonyolultabbak legyenek, ahogy láttuk a 2.4. fejezetben, a technikai fejlődéssel ez a hordozó állandóan változik, az e-irat többi alkotó eleme pedig tőle elválasztható (átmásolható teljes azonosságban más hordozóra, konvertálható más szabvány szerint). Az analóg világgal ellentétben a hordozó azonossága már nem feltétele az irat megjelenítésének és ebből következőleg a megőrzésének, sőt, mint látni fogjuk, hosszú időtávban az egyenesen lehetetlen. A hordozó kitüntetett szerepe az e-világban ezért jelentősen csökkent. 3.2 Forma Az irat formája tulajdonképpen a kinézetét jelenti: írott dokumentumnál az, hogy milyenek a színei, a méretei, milyen betűk vagy ábrák vannak benne, van-e fejléce stb. Az analóg világban ezek még kiegészülnek fizikai formai jegyekkel: pl. tekercs vagy könyv alakú az irat. (A hang- vagy képdokumentumoknál a forma természetesen mást jelent, de erre most szükségtelen kitérni.) Az analóg iratoknál a forma elválaszthatatlan a hordozótól és automatikusan észleljük, értjük. Az e-világban – maradva az írott dokumentumoknál – ugyanezeket már a hardver és a szoftver (pl. szövegszerkesztő vagy adatbáziskezelő) kiválasztásával erősen befolyásoljuk, illetve a dokumentum szerkesztésekor határozzuk meg, pl. hogy milyen betűtípust alkalmazzunk, legyen-e fejléc vagy sem. Olvasáskor a hardver és a szoftver pontos technikai specifikációk (metaadatok) alapján végzi el a megjelenítést, és ha nem teljes a kompatibilitás, pl. az olvasó szövegszerkesztője nem rendelkezik a megfelelő karakterkészlettel, akkor megváltozik a forma. A forma lehet ugyanabba a fájlba integrálva, amiben a tartalom van, de akár el is válhat tőle, pl. egy külön fájl (stylesheet) tartalmazza azt, illetve egy tartalomhoz akár több forma (stylesheet) is rendelhető, ez pl. az XML-dokumentumoknál előfordul. Mivel a forma elválik a tartalomtól, de erősen függ a hardver és szoftver egyes elemeitől, ami viszont változik alkalmazónként és az idők folyamán, az e-világban valamelyest csökken a forma szerepe, 17 Bár a szakirodalomban hordozó alatt többnyire magát a médiát értik, így pl. az előbb említett ICA terminológia vagy az OAIS is, de véleményem szerint az e-világban a hordozó fogalma is kitágult.
