Kóta Péter: Digitális forráskiadás. Gondolatok alapvető kérdésekről. Turul, 88. (2015) 4. 130–143.

140 kigyűjtését és összehasonlítását. Alaposan kidolgozott, a disz­ciplína klasszikus eredményeit maximálisan respektáló elvek szerint épül föl. Alapját egy relációs adatbázis képezi, amely a hatékony keresés eszköze. Jelenleg már több középkori pro­jekt háttér-infrastruktúrájaként szolgál.44 44 http://www.digipal.eu/ . 45 http://gamera.informatik.hsnr.de/ . 46 http://liris.cnrs.fr/graphem/ „No data. This website was purged due to wordpress vulnerabilities. ” „Nincs adat. A webhelyet eltávolították a wordpress sebezhetősége miatt.” C ’est la vie (KP). 47 http://tapor.uvic.ca/~mholmes/image_markup/ . 48 TEI P5 Gidelines, chap. 11 Representation of Primary Sources, http:// www.tei-c.org/release/doc/tei-p5-doc/en/html/PH.html. 49 A British Library honlapján: http://britishlibrary.typepad.co.uk/digital­­scholarship/2014/06/text-to-image-linking-tool-tilt.html. 50 https://www.w3.org/community/openannotation/ . 51 http://iiif.io/model/shared-canvas/LO/index.html . 52 http://hridigital.shef.ac.uk/virtual-vellum . Gamera: A Johns Hopkins egyetem és a Hochschule Niederrhein együttműködésével alakuló projekt. Célja: egy dokumentum-feldolgozó, optikai karakterfelismerő rendszer elemeinek kifejlesztése. Azért az elemekre, nem pedig a mo­nolit programra koncentrál, hogy a funkcionálisan önálló, de összerakható komponensekből egy variálható, módosít­ható, finomhangolható, testre szabható rendszert építhessen -bárki, aki egy kicsit is motivált abban, hogy a saját igénye­inek megfelelő szoftvert használjon, azazhogy állítson össze a modulokból.45 az annotációk kezeléséhez szükséges szoftver környezetet. Kimenete alapjában véve egy a TEI P5 ajánlásnak megfelelő szövegfájl: Graphem: Mintegy csattanóként, a paleográfiai projek­tek ABC-szerinti sorában leghátulra került a francia ANR GRAPHEM-projektje. Ennek a nagyigényű négy éves pro­jektnek (2008-12), amely digitalizált képek alapján a szöveg­ben történő keresést valósított meg, egyfajta alakfelismerő, „Content-Based-Image-Retrieval” rendszerként, a honlapján ma már csak egy meglehetősen barátságtalan lapidáris mon­dat tudósít arról, hogy elérhetetlen.46 Még szerencse, hogy évekkel korábban sikerült letölteni néhány prezentációt az egyébként lenyűgöző munkáról. Szöveg és kép összekapcsolásának megvalósítását egy sze­rény próbálkozással szeretném illusztrálni. A képernyőkép egy az Image Markup Tool-lal 47 készített weblapot jelenít meg. Látható a fakszimile, a kijelölt második, és a soron következő (szaggatott vonallal kijelölt) harmadik sor, egy kis ablakban az átírás, jobb oldalt navigációs eszköz, stb. Ennek az interaktív honlapnak az elkészítéséhez az IMT adja az eszközöket: a kép annotációkkal ellátásához, Megfigyelhető, hogyan lokalizálja a fakszimile területeit és felelteti meg azokat az átírt szövegnek a rendszer. Ez a meg­oldás teljesen szabványos, az elméleti hátteret a TEI konzor­cium szolgáltatja, amelynek ajánlásaiban egész fejezet fog­lalkozik az eredeti és az átírás kapcsolatának kérdésével.48 Az IMT ezek alapján a kettőből: fakszimile+átírás egy gomb­nyomásra elkészíti a html, css, js, etc. fájlokat, amelyek együtt alkotják a képernyőn „megelevenedő” átírt forrást. A szoft­ver leginkább didaktikus célra használható, az alapelvek il­lusztrálására mindenképpen alkalmas, de teljes értékű - az itt bemutatottnál sokkal kreatívabb - végeredmény is kihozha­tó belőle. Ennél csak nagyobb teljesítményű, egyúttal persze bonyolultabb szoftverek léteznek; a TILT például automati­kusan választja és jelöli ki a kézirat sorait, nekünk csak az át­írást, vagy kommentárt kell hozzáfűznünk.49 Az annotálás divatos téma mostanság, és nem is szorít­kozik a fakszimilék kommentálására, hanem általában min­denféle tartalomhoz fűzött megjegyzés készítését értik alatta. Az Open Annotation Community Group 50 egy általános, web-ontológiai (RDF) alapú specifikáció bármiféle digitális tartalom megjegyzésekkel való ellátására. Ezt a modellt hasz­nálja a SharedCanvas51 modell, amelyet kimondottan digi­tális fakszimilék, audiovizuális, tehát nem szöveges adatok leírására fejlesztettek. A VirtualVellum a Sheffieldi Egyete­men 2006-ban lezajlott projekt avval a céllal, hogy eszközö­ket adjon a humán tudományos kutatók kezébe. Főleg a rend­kívül nagy felbontású (jellemzően 8000 x 6000 pixel méretű) képek kezelése és jelölése a cél. Konkrét tárgya a Froissart­­kézirat feldolgozása volt, de a hozzá kifejlesztett munkakör­nyezet használható bármely hasonló jellegű digitális képgyűj­temény munkálataihoz.52

Next

/
Thumbnails
Contents