Kóta Péter: Digitális forráskiadás. Gondolatok alapvető kérdésekről. Turul, 88. (2015) 4. 130–143.
141 A források átírása csak az egyik fontos lehetőség az annotálás tágabb témakörében. Az átírás önmagában komoly erőfeszítéseket igényel, ennek a munkafázisnak a segítésére is nagyon sokféle szoftver áll rendelkezésre Ezek közül - megint csak a divatot követve - azokra helyezem a hangsúlyt, amelyek csoportmunka lehetőségét nyújtják. Első helyre kívánkozik a Monasterium Projekt EditMom eszköze, amely hazai felhasználók számára is ismert. Részben magyarított kezelőfelülettel rendelkezik.53 Bárki részt vehet az oklevelek átírásában, saját érdeklődésének megfelelően, még szakértő segítséget is kap hozzá. 53 http://monasterium.net/mom/editmom-documentation . 54 http://manuscripttranscription.blogspot.co.uk/2012/04/crowdsourcedtranscription-tool-list.html. 55 Egy a sok közül: Roberto Rosselli Del Turco: After the editing is done: Designing a Graphic User Interface for digital editions. Digital Medievalist, 7(2011). 56 Stan Ruecker et al.: Visualizing Repetition in Text. Digital Studies / Le Champ numériqueNo 0.12 (2008); http://www.digitalstudies.org/ojs/index . php/digital_studies/article/view/130/179. 57 Kathryn M. Rudy: Dirty Books: Quantifying Patterns of Use in Medieval Manuscripts Using a Densitometer, http://www.jhna.org/index.php/pastissues/volume-2-issue-l-2/129-dirty-books. 58 Jesse Hurlbut: The Manuscript Average, part 2. http://jessehurlbut.net/ wp/mssart/?page_id=2887. 59 Ress L: i. m. 20. 60 Erre a közelmúlt egyik legizgalmasabb felfedezése, az „Archimedespalimpszeszt” elemzése irányította rá a figyelmet. http://www.archimedespalimpsest.org/. 61 Kaori Fukunaga et al.: Application of terahertz spectroscopy for character recognition in a medieval manuscript. In: IEICE Electronics Express, Vol.5, No.7,223-228. 62 Emanuel Wenger - Victor Karnaukhov: A Distributed Database and Processing System for Watermarks: an INTAS Project. In: Conferences Proceedings of EVA’01, Moszkva, 2001, 200-206. 63 Paul Bertrand-- Maria Gurrado: Paléographie médiévale et analyse for melle quantitative: considérations méthodologiques et résultats d’enquéte. Autour de Tutilisation du logiciel ‘Graphoskop’. In: Digital Diplomatics. The Computer as a Tool for the Diplomatist? (Ed. Antonella Ambrosio, Sébastien Barret, Georg Vogeler,) Köln, 2014 (AfD Beiheft 14). http://www.cei.lmu.de/ digdiplll/bertrand-gurrado-paleographie-medievale. 64 www.textgrid.de . 65 http://omeka.org . 66 https://wordpress.org . 67 https://www.drupal.org . A „crowdsourcing transcription” eszközöket felsoroló lista, amelyen 2012-ben 28 on-line, csoportmunkát lehetővé tevő szoftvert sorolt fel, mostanra már 37 tételesre duzzadt!54 A jelölésekkel ellátott forrásszöveg tárolási és tovább-feldolgozási célokat egyaránt szolgál. Most még előtérben vannak a megjelenítés problémái, képernyőn, nyomtatásban egyaránt, az új technológiák alkalmazása lehetőségek olyan gazdag tárházát nyújtja, amire nemrég még aligha gondolhattunk. A szakfolyóiratok virtuális „hasábjain” olvashatunk általános elveket, javaslatokat a képernyős kezelőfelületek számára.55 A megjelenítés kuriózumai közé tartoznak azok a webhelyek, ahol speciális - általában bonyolultan konstruált - információkat speciális módon ábrázolnak, mint például egy adott szövegben föllelhető ismétlések eloszlása56 , az elkoszolódott lapszélek, mint a kódex használatának bizonyítékai57 , vagy a lapok színeloszlása, spektrum-szerűen kivetítve, amely lehetővé teszi, hogy száz meg száz oldal közül kiválogassuk a miniatúrákat tartalmazókat - azok jellegzetesen elütő „vonalkód”-ja alapján.58 „A digitalizálás nyújtotta korlátlan technikai lehetőség”59 magában foglalja azt is, hogy a kutató adott esetben olyan formában tanulmányozhatja a dokumentumot, amire csak különleges technika alkalmazásával van mód. Például a fakszimile nagyítása olyan mértékű lehet, ami jóval meghaladja a kézi lupe nagyságrendjét. Lehet a szemmel nem látható tartományban: infravörös, ultraibolya, sőt több tartományban készített, ún. multispektrális képeket is szolgáltatni a kutatóknak.60 A terahertzes tartományban az elektromágneses hullámok tárgyak felületén és belsejében található különböző molekulákra érzékenyek, ami alkalmassá teszi ezt a technológiát sokkal több pigmentféle azonosítására, mint például a röntgensugárzás.61 Legnehezebb probléma a papírok vízjeleinek gépi reprodukálása; még a legolcsóbbnak értékelt béta-radiográfia is meglehetősen nehézkes, és alapos számítógépes utómunkálatokat igényel.62 A digitális fakszimilék azután további feldolgozásra átadhatók grafikai, képelemző programoknak, amelyekkel nem csupán az olvashatóságot javíthatjuk, hanem a látható formák elemzésének, immár a mesterséges intelligencia körébe eső módszereivel vizsgálhatjuk azokat. A Graphoskop projekt például az ImageJ (ezt a szabadon használható programot orvos-biológiai feladatok elvégzésére fejlesztették ki az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetében) funkcióit hozza működésbe paleográfiai adatok gyűjtése (mérés!) céljából63 A publikálni kívánt tartalmaknak valahol fizikailag is létezniük kell, az adattároló hardverek és szolgáltatások nélkül nem oldható meg semmilyen információfeldolgozási feladat. A kérdés az, hogy kinek kellene gondoskodni a tárolás infrastruktúrájáról? Nemzeti, sőt nemzetközi méretekben hoztak létre digitális bölcsészeti kutatásokat segítő, azok eredményét közzétevő szervezeteket. Köztük is első helyre kívánkozik a Text Grid, a német szövetségi kutatási minisztérium által támogatott kutatási infrastruktúra, amely mindenki rendelkezésére áll két szolgáltatásával: a TextGrid Laboratory-val és a TextGrid Repository-vaL Az előbbi szoftver eszközöket kínál a forrás feldolgozásához, például a szöveg kollacionálásához, a fakszimile és az átírt, kommentált szöveg összekapcsolásához, szójegyzékek és mutatók használatához, földrajzi adatok integrálásához, az utóbbi pedig nyilvánosan hozzáférhető, áttekinthető tárhelyet biztosít a kész kiadvány számára.64 A másik igen népszerű webszolgáltatás az OMEKA, amely elsősorban virtuális kiállítások létrehozására alkalmas.65 Utólag rendszerbe illeszthető ún. plug-in komponensei számos új funkcióval gazdagíthatják az alaprendszert. A webalkalmazások terén igen nagy a piaci verseny, ami azt eredményezi, hogy válogathatunk a jobbnál jobb webalkalmazási platformok közül; a legismertebbek: a WordPress 66 és a Drupal,67 mindkettő PHP nyelven
