Katona Csaba – Körmendy Lajos – Kerekes Dóra – Lakatos Andor: Internet és levéltár. Levéltári Szemle, 55. (2005) 1. 3–24.

szabványban, ami megkönnyítené a retrospektív adatfeldolgozást (azaz a már meglévő segédletek adatainak átemelését a rendszerbe) és az adatcserét. Lehetővé kell tenni más levéltárak adatainak a megismerését, hiszen a keresett tényre, eseményre vagy személyre másutt is őrizhetnek adatokat. A linkek erre nem alkalmasak, mert egy másik honlapra való átlépés után elölről kell kezdeni a keresést, viszont a remélhetőleg hamarosan megvalósuló egységes elektronikus levéltári nyilvántartás jó keretet kínál a levéltárak adatbázisainak integrációjára. Gondot kell fordítani arra, hogy a kutató levéltári elvek szerint rendezett adatokat lásson a képernyőn, ha a keresése sikeres volt (felső szintek kijelzése). Ugyancsak fontos, hogy különböző adatszinteken böngésző keresést is lehessen folytatni. A levéltári anyag leírását jól kiegészíthetik a kutatási segédanyagok: adattárak, katalógusok, sematizmusok stb., természetesen csak akkor, ha az elektronikus megjelenítést a szerzői jog lehetővé teszi. 8.7.6. Dokumentumgyűjtemények Az előbb elhangzottaknak megfelelően időről-időre ajánlott összeállítani a levéltár anyagából egy, a szélesebb publikumnak szóló, érdekes témájú, népszerűsítő tudományos stílusban megírt tanulmányokkal ellátott, gazdagon illusztrált dokumentumgyűjteményt. A tematikát a közérdeklődés és a célközönség figyelembevételével, valamint a levéltár kommunikációs üzenetével összhangban kell kiválasztani. Az ilyen gyűjtemények elektronikus publikációnak számítanak és fontos részét jelent(het)ik a levéltár kiadvány-stratégiájának. Nem elhanyagolható előnyük az, hogy sokkal olcsóbbak, gyorsabban realizálhatók és könnyebben módosíthatók, mint a hagyományos kiadványok. 8.7.7. Kiállítások Ha megjelennek a világhálón, a kiállítások anyagai szintén dokumentum-gyűjteménynek számítanak, különbség csak a kísérőszöveg stílusában és a prezentációban van. Minden nagyobb levéltár rendez kiállításokat, amelyek általában pár száz látogatót vonzanak. Ha internetre is kerülnének, akkor sokkal több érdeklődőhöz jutnának el. A virtuális kiállítás nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a valóságosat látogatók száma csökkenni fog, sőt ellenkezőleg, jó esély van rá, hogy a megnövekedett érdeklődés következtében még több látogató jelenik meg személyesen. Az elektronikus kiállítás nem okoz számottevő pluszfeladatot vagy -költséget a levéltárnak, hiszen a munka nagy részét el kell végezni a valóságos kiállítás összeállítása során. Érdemes meghagyni a honlapon a korábbi kiállítások anyagát is. 22