Károly István: Előzetes egy demográfiai-statisztikai számítógépes adatfeldolgozó rendszerhez. Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. 21–30.

életkor közötti gyermekeinek nagyobbik részét, a szülők nevének feltüntetésével együtt, valamint utalás történik a család vagyoni helyzetére (tehetősebb, vagy szegény sorsú); egyetlen esetben, 1842-ben ez az összeírás feltünteti a szülők jogállását és az apa foglalkozását is. Érdekes módon az eddigiekhez képest pontosabb adatokat találunk a cigányok összeírásában, bár ebből csak egy 1768-ban és egy 1837-ben kelt példány maradt fenn. A korábbi feltünteti a családfő neve mellett a feleség és a gyermekek nevét, vallását, valamint életkorát is! Eddig egyetlen összeírásban sem fordult elő az életkor feltüntetése, eltekintve a himlőoltásoktól. A későbbi keltezésű conscriptioba az előzőeken túl még a foglalkozást, letelepedési évet, sőt, a „magaviseletet" is felvették. 1800 és 1848 között ismerjük néhány évből a zsidók összeírását. Feltüntették jogállásukat, foglalkozásukat, vagyonukat és adójukat. Bár számszerűleg csekély népesség, mindössze néhány család élt a faluban, valószínűleg nem is sikerül a családrekonstrukciót elvégezni rövid ott-tartózkodásuk miatt, de ezeknek az összeírásoknak azért tulajdonítunk jelentőséget, mert az 1848-ban készült feltünteti származási helyüket, valamint életkorukat, ugyanakkor egyedüli források Medina izraelita népességére vonatkozóan a feudális korból. A következőkben néhány demográfiailag nagy jelentőségű összeírásról kell szólnunk. Az egyik ilyen az 1767-ben készült Mária Terézia-féle urbárium melléklete — pontosabban szólva mellékletei, de ezek névanyaga megegyezik. Bár az urbárium túl sok demográfiai adatot nem szolgáltat, mégis ez az első olyan Összeírás, amely valószínűleg a település szinte valamennyi családnevét tartalmazza. Hasonló, teljesnek tekinthető összeírás készült 1828-ban - az Adózók összeírások rovataihoz hasonló részletességgel —, majd 1848-ban, de ezek jelentősége kisebb, mert már az anyakönyvek megindulása előtti korszakra esnek. II. József uralkodása alatt készült két olyan conscriptio, melyek kitűnően hasznosíthatók a feldolgozás során. A korábbi az 1787-ben készült, ismert, katonai célú összeírás. Igen részletes népességszámlálási tabella, amely nem, felekezet, életkor, foglalkozás és lakóhely szerint bontja a népességet; valamint feltünteti a házszámot és a házban lakók földbirtokosának nevét. Sajnos a jobbágy nevére nem volt kíváncsi az uralkodó, de egyetlen közös rovat alapján valószínűleg azonosítható lesz ez is az 1789. szeptember 10-én kelt „Számláló Táblája az Iskolába Járandó Gyermekeknek ő.dik Esztendőtől fogva 12.ig" összeírásból. A közös rovat a két évvel korábban felvett összeírással a házszámok feltüntetése. Ezen kívül, mint az összeírás nevéből is kiderül, a 6-12 éves kor közötti gyermekek felsorolását tartalmazza, de feltünteti az apa, illetve a családfő nevét, vallását a „pápisták" és „nem pápisták" rovatokban, valamint a gyermek életkorát, mióta jár iskolába és az „igen szegény" rovat a család vagyoni helyzetéről is ad némi képet. Úgy gondoljuk, nem kell különösebben felhívni a figyelmet ennek az összeírásnak az értékére. Egyéb jellegű feldolgozhatósága mellett számunkra az a leglényegesebb, hogy 11 évvel később keletkezett, mint a görögkeleti anyakönyvek megindulnak és két évvel azután, hogy az önálló református anyakönyvezés kezdődik! Igyekszünk felhasználni az 1774—1783 közötti évekből fennmaradt népmozgalmi összeírásokat, a conscriptio animarumot, a conscriptio accrescentiae et decrescentiae táblák adatait, de ismerve ezek pontatlanságát, csak erős forráskritikával kezelhetők. 25