Károly István: Előzetes egy demográfiai-statisztikai számítógépes adatfeldolgozó rendszerhez. Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. 21–30.

Az eddig tárgyalt összeírások — az utóbbitól eltekintve - megyei szinten készültek. Ez már önmagában is utal forrásértékükre és jelzi pontatlanságukat. Rendelkezünk néhány összeírással 1703 és 1737 között, melyeket a falu birtokosa készíttetett, a Gindlycsalád; családi fondjukban maradtak fenn. Hasonló jellegűek a Adózók összeírásaihoz ugyanebben az időszakban, de a megyei összeírásokhoz képest pontosabbnak tűnnek. Két ízben, 1726-ban és 1737-ben feltüntették a településen lakó családok származási helyét is. Sajnos többségük töredékes, de úgy tűnik, így sem érdektelenek. Az 1724-es megyei Adózók összeírás 26 családnevet tüntet fel, az ugyanebben az évben készült uradalmi conscriptioban 30 név szerepel, ezen felül felvettek még 3 szökött jobbágyot is. A kutatások során találtunk két korábbi összeírást, egy 1495-ből és egy 1626-ból származót, de a túl nagy időkülönbség miatt egyik sem alkalmas a családfákba történő beépítésre, valamint egyéb más okok miatt sem tudjuk felhasználni őket. A tárgyalt két, az adatok tömegét adó forrástípuson kívül még a következő dokumentum-féleségekben végeztünk kutatást: Medina község feudális kori fondjában, a medinai református egyház irattárában, a községi tanácsnál őrzött népességnyilvántartásban és kimásoltuk a községre vonatkozó adatokat valamennyi országos népszámlálásból készült kiadványból. A község feudális kori iratai nemcsak monografikus adatokat tartalmaznak, hanem jelen munkánkhoz is fontos forrásként szerepelnek. Találtunk például 1703-ból, 1724-ből és 1725-ből olyan, birtokper kapcsán felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, melyekben a tanúk neve mellett feltüntetik életkorukat, származási és lakóhelyüket. Az egyik kérdőpont mindig az, hogy mennyi ideig lakott Medinán. Az életkorból visszakövetkeztetett születési adatok mind a 17. század második felére esnek. Ezekből az iratokból megismertük az 1699—1704 között itt élő népesség túlnyomó többségének családnevét! Az adatok értékét emeli, hogy a „fatensek" közül a jegyzőkönyvek felvételi időpontjában csak elvétve volt medinai lakos, szinte mindegyikőjük a „kuruc világ kezdetéig" — esetünkben ez 1704 januárját jelöli — lakott a településen. A községre vonatkozó iratokat (főleg jegyzőkönyvek, szerződések, uradalmi számadások és mellékleteik) csak addig az időpontig kutattuk, amíg az anyakönyvezés nem indult meg, vagy számítani kell annak a fentebb kifejtett okok miatti hiányosságaira. Az első adatunk iratokból 1701-ből származik - tehát korábbi, mint a már felhasználható első összeírás! -, utolsóként pedig egy 1799-ben kelt dokumentumot használtunk fel, de az adatok túlnyomó része az 1750 előtti évekre esik. A községi református egyház feudális kori irattára sajnos szinte teljes egészében elpusztult, így ott csak korlátozott kutatási lehetőségeink voltak. Leginkább egy, a protocollumok között talált kimutatást tudtunk hasznosítani, mely az anyakönyvezés megkezdésekor készült a falu valamennyi református lakosáról. A családfő neve mellett feltüntették felesége nevét, gyermekeit, az utóbbiak életkorát és a házszámot. Egyetlen feldolgozandó kérdésre nem sikerült kielégítő adatállományt összegyűjteni: ez a község benépesülésének, illetve a Medináról törtér>+ elvándorlásnak a problémája. Népességnyilvántartással sem a feudális, sem a kapitalista korban nem találkoztunk. A községi tanácsnál rendelkezésünkre bocsátott népességnyilvántartó könyvet 1951-től vezették az 1970-es évek elejéig, majd a lakónyilvántartó lapok váltották fel. Lehet, hogy 26