Cseh Gergő Bendegúz – Lux Zoltán: Informatika a Történeti Levéltárban. In: Gyarmati György (szerk.): Trezor 3. Az átmenet évkönyve. Budapest, 2004. 283–294.
adódóan nem dolgozható fel minden irategyüttes azonos szinten: némelyek ügyirat-szintű feldolgozást (névmutatózás, tárgyszavazás, kivonat készítése stb.) igényelnek - jellemzően ilyen irategyütteseknek számítanak a különböző típusú dossziék -, másokhoz elegendő magasabb szinteken (tétel, doboz, sorozat stb.) információkat fűzni. Amennyiben az új adatbázis lehetőséget teremt minden, levéltári szakmai szempontok alapján meghatározott szinten az információk rögzítésére (tehát minden szinten lehetséges neveket, tárgyszavakat, mennyiségi adatokat, évkört, raktári helyet stb.) hozzárendelni az irathoz, a későbbiekben ebből könnyűszerrel leválogatható lesz szinte minden szükséges levéltári segédlet. Az egykori állambiztonsági szervek operatív és vizsgálati tevékenységük során nagy mennyiségben készítettek, gyűjtöttek össze, illetve foglaltak le fényképeket. Ennek a fotóanyagnak egy része csekély történeti értékkel bír (különböző igazolványképek, bizonyítási eljárás során készült fotók stb.), nagy mennyiségű azonban azoknak a fényképeknek a száma, melyek a 20. századi magyar történelem rendkívül értékes képi emlékei. A második világháború utáni népbírósági perekhez felhasznált fényképanyag ugyanúgy pótolhatatlan történeti értékű, mint például az 1956-os fotógyűjtemény, vagy különböző egyházi rendezvényekről, ellenzéki megmozdulásokról készített, másutt fel nem lelhető fényképek. Ezeknek a fényképeknek döntő többsége operatív és vizsgálati dossziék szerves része, más részük pedig önálló albumokba kötött gyűjtemény. A fotók adatainak pontos feltárása és rögzítése egy „virtuális rendezés” keretében indult meg. Jövőbeni feladat e történeti értékű fényképállomány „hasznosulása” érdekében egy fotóadatbázis kifejlesztése, mely az ABTLINFO rendszerébe illeszkedik. A levéltár fokozatosan eleget tesz azon jogos kutatói igényeknek, melyek az általa kezelt iratanyag fond- és állagjegyzékének, valamint raktári jegyzékeknek hozzáférhetővé tételére vonatkoznak. A levéltári szakmai követelményeknek és a széleskörű társadalmi elvárásnak megfelelően adatbázisunk egy jól körülhatárolható részét hozzáférhetővé tettük a tudományos kutatók számára. Az iratanyag jelenlegi feldolgozottsági szintje mellett ez az egyetlen megoldás arra, hogy a folyamatosan bővülő információs bázis napra kész módon álljon a kutatók rendelkezésére. A nyilvánosság elé kerülő adatbázis természetesen nem tartalmazza az ügyfélszolgálati nyilvántartásokat, a személyiségi jogokat érintő adatokat, valamint az iratok minősítésével kapcsolatos információkat sem. A fenti informatikai fejlesztések révén az intézmény általános levéltári feladatainak, valamint speciális helyzetéből adódó többletkötelezettségeinek ellátásához széleskörű, összetett számítástechnikai háttérre támaszkodhat majd. A fond- és állagjegyzék, a raktári jegyzékek, valamint egyes iratok darabszintű feldolgozására is alkalmas központi adatbázis módot nyújt akár milliós nagyságrendű névanyag és több százezer oldal digitális másolat gyors és megbízható kezelésére. Lehetőség lesz az iratanyag bármely szintű tartalmi feltárására vagy raktártopográfiák leválogatására. Az ügyfélszolgálati nyilvántartások integrálása révén a felhasználók - jogosultságaik függvényében - napra kész adatokat kaphatnak egy adott állampolgári kérelem vagy tudományos kutatás állapotáról és sorsáról, automatikusan összevethetők lesznek a beérkezett kérelmek a feldolgozott névanyaggal, lekérdezhető lesz egy adott irat használatának a „története”, megfelelő fejlesztések esetén pedig az egyes dossziék
