Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. 4–36.

szetessé válnak ezek az új eszközök a levéltárban, és nem lesz mentális akadálya az informatikai programok megvalósításának. 5.2. Együttműködés a levéltárak között A korábbiakban láttuk, hogy a szemléleti problémák egyik meghatározó következménye a hazai levéltári informatikai együttműködés kezdetleges állapota, a közös programok, beszerzések, fejlesztések hiánya, az együttgondolkodás és együtt cselekvés minimális szintje. A levéltárak közös fellépése az informatikai beszerzések és fejlesztések árcsökkentő hatásán, valamint a tapasztaltcserék előnyein kívül hosszabb távon növelheti a levéltári szakma esélyeit az információs versenyben, fokozhatja érdekérvényesítő képességét az államigazgatásban, a kulturális vagy akár a pénzügyi szférában. 5.2.1. Szakmai alapelvek kidolgozása Magától értetődő, hogy a levéltárak másutt már bizonyított módszerek alkalmazásával sok fölösleges kísérletezést és zsákutcának bizonyuló fejlesztést takaríthatnak meg. Ennek előfeltétele azonban, hogy közöttük szakmai konszenzus jöjjön létre az informatikai programok alapelveit és szakmai követelményeit illetően. A különböző levéltárközi fórumokon ki kell dolgozni és a szakmai közösséggel el kell fogadtatni • egy egységes fond- és állagnyilvántartó rendszer adatbázis-szerkezetére, nyilvántartási, keresési és rendezési funkcióira vonatkozó követelményeket, melyek lehetővé teszik a különböző levéltári állományok adatainak összekapcsolását és adatcseréjét (a levéltári törvény végrehajtási utasításaként pár hónapon belül megjelenő, a köz- és nyilvános magánlevéltárakra kötelező szakmai követelményrendszer várhatóan egységes számítógépes fondnyilvántartást fog előírni), • a levéltári iratok leírásának, az elektronikus segédletek készítésének szabályait, • a levéltárak gyűjtőkörébe tartozó szervek nyilvántartására szolgáló adatbázisok szerkezetét, különös tekintettel azok későbbi összekapcsolási lehetőségére, • a levéltári digitalizálás egységes követelményeit (különös tekintettel arra, hogy az iratok tömeges digitalizálását külső cégek is végezhetik), valamint a digitalizált levéltári állományok, adatbázisok tárolásának, hosszú távú biztonságos megőrzésének módszereit, • a levéltári informatikai hálózatok kialakításának és működtetésének alapelveit és követelményeit, • a levéltárosok és más levéltári dolgozók számítástechnikai képzésének alapelveit. Az informatikai fejlesztések alapelveinek összhangba hozása teremtheti meg a szakmai alapját annak, hogy a későbbiekben a programok ne egymástól elkülönülten, hanem egymásra épülve, egy későbbi, magasabb szintű integráció reményében folytatódjanak. 30