Borsa Iván: Középkori oklevelek egyes adatainak gépi feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. 27–39.

gyár megfelelője mai helyesírással. (Pl. Calidis aquis — Hévíz, Rivulus dominarum — Asszönypataka.) C—almező: A helység egykorú megyéjének, kerületének, székének, tartományának, országának neve. D—alm?ző: A C—almező kódszáma. Külön kódszámot kapnak azok az esetek, amikor a regesztában a helységek nincsenek megnevezve (pl. Gömör megyei birtokok), és külön amikor a megye neve nem szerepel a regesztában, vagyis amikor még további feladatok vannak a tétel teljessé tétele érdekében. 16 — földrajzi nevek: Hegyek, völgyek, folyók, tavak, kutak, források, dűlők, hidak, utak, utcák stb. neve. Ha ezek a térképre kívánkozó természeti alakulatok és tereptárgyak név nélkül szerepelnek, úgy szintén ide sorolandók. 17 — állatok, állattenyésztés: Házi- és vadállatokra vonatkozó adatok (elnevezésük, számuk, színük stb.), valamint a háziállatokkal kapcsolatos egyéb adatok (pl. tenyésztés, munkavégzés, fogyasztásuk). 18 — növények, növénytermesztés: Vadon élő és haszonnövények adatai, ideértve vetést, aratást, szüretet, a bor termelését és kereskedelmét stb. is (utóbbi a 22. mezőben is). 19 — anyagi és szellemi kultúra: Az anyagi kultúra minden terméke (pl. épületek és tartozékaik, eszközök, kocsi, hajó, malom, zárógát, ruházat, ékszerek^ edények, a mindennapi élet tárgyai). Az iskolázással, irodalmi és művészi tevékenységgel és ezek eredményeivel (könyvek, képek, szobrok) kapcsolatos adatok. — Az iskolai végzettséget jelentő elnevezések (pl. litteratus, magister artium, baccalaureus, decretorum doctor, professor). 20 — pénz, pénzverés, bányászat: A különböző pénznemek, ércbányászat és kohászat, pénzverés, pénzváltás, továbbá a sóbányászat, sószállítás, a sóval történő fizetés vagy szolgáltatás adatai. (A sóértékesítés adatai a 22-es mezőbe is felveendők.) 21 —mértékek: Mindenféle terület-, hossz-, űrmérték. (Ha a regesztában latin vagy más idegen nyelven szerepel, és magyar megfelelője kétséges, maradhat ez az elnevezés.) 22 — kereskedelem: Az áru értékesítésével összefüggő valamennyi közvetlen vagy közvetett adat (az áru megnevezése, áruszállítás, révek, vámok, vásárok, árak stb.) — Vásárok, révek, vámok esetében megjelölve ezek helységnevét is. 23 — köztörténet: Az egész országra vagy annak nagyobb részére kihatással volt események. (Pl. országgyűlés, megyegyűlés, a király fogsága, átvonulása megadott területen, felkelések, összeesküvések, árvizek.) 24 -r- katonaság: Fegyverek, katonaság, hadbahívás, hadi esemény, hadoszlás, várostrom stb. adatai. 25 — magyar szó: Pontosabban fogalmazva a latin szövegekben levő magyar és más nyelvű — nem latin — szavak, ideértve a nem latin alapú személyneveket is. Ez utóbbiak esetében mégjelölve, hogy család- vagy személynévről van szó. — Nem latin nyelvű iratok esetében az irat nyelvétől eltérő és nem latin szavak is ide kerülnek. 26 — nemzetiségek, külföldi kapcsolatok: A Magyarországon élt nem magyar népcsoportok adatai, ideértve az országban átmenetileg tartózkodó külföldieket is. Ide kerülnek a külföldi kapcsolatok adatai is. A családnévben szereplő népnév (Polonus, Gallicus, Turcus, Vlahus, Saraohenus stb.) ide is felveendő, de feltüntetve, hogy családnév. 27 — egyházi élet: A hitélet egyes mozzanataival (keresztelés, házasságkötés, temetés, misemondás, litánia stb.), egyházi engedélyekkel (gyóntatóválasztás, 35