Borsa Iván: Középkori oklevelek egyes adatainak gépi feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. 27–39.

korai misemondás, hordozható oltár stb.), kiátkozással és visszafogadással, továbbá konfraternitásokkal, szerzetesrendekkel kapcsolatos, előző mezőkben nem szereplő adatok. Természetesen az ortodox egyházzal és a különböző eretnek irányzatokkal, ezek üldözésével kapcsolatos adatok is. (A fegyveres üldözés a 24-es mezőbe is felveendő.) 28 — kancellária: Az oklevelek kiállítása során a királyi kancellária, majd más oklevélkiadók kancelláriája is feljegyzéseket írt az oklevélre annak kiállításakor (lecta, correcta, commissio, relatio, registrata, chirographum stb.), ideértve a kiadás előtti egyéb feljegyzéseket, a díjfizetéssel vagy nem fizetéssel kapcsolatos feljegyzéseket is. A következő perfázissal kapcsolatos feljegyzések adatai a megfelelő más mezőkben 'helyezendők el. 29 — publikáció: Ha az oklevél szövege vagy annak kivonata már megjelent nyomtatásban, ide a publikáció adatai kerülnek, amennyiben a regeszta ezt az adatot közli. — Ha a nyomtatásban közzétett középkori levéltári iratanyag számbavétele feladat volna, akkor az adatgyűjtés befogadására ez a mező rendelkezésre áll. (Ha eredményeképpen az derülne ki, hogy a kiadásban megjelent szövegnek nincs rekordja az adatállományban, úgy meg lehetne kísérelni az oklevél felkutatását. Ha a kutatás eredménnyel jár, az eredetit fel lehetne venni vagy a DL-be vagy a DF-be. Ha eredménytelen volna, a publikáció xeroxmásolatát kellene elhelyezni a DF-ben. Ezzel növelni lehetne az adatállományt.) 30 — átírt oklevelek: Az átírt oklevél keltének és kibocsátójának adatait foglalja magában. A—almező: Az átírt oklevél kelte (vö. 3-as mező). B—almező: Az átíró oklevél kibocsátójának székhelyével vagy funkciójával kapcsolatos megjelölés (vö. 8-as mező B—almező). D—almező: A természetes személy rangja vagy a jogi személy megjelölése (vö. 8-as mező C—almező). E—almező: A D—almező kódja (vö. 8-as mező D—almező). A 13—30 számú mezőkkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a három próbaévvel végzett, kísérletnek tekinthető bevitel és listakészítés eredményeit még részletekbe menően meg kell vizsgálni a nagyobb mennyiségű adatbevitel előtt, ahogy ez a 12-es mező esetében már megtörtént. Bizonyára bővülni fog vagy finomítható lesz az egyes mezőkbe besorolható, fent leírt adatok köre, de az is lehet, hogy egyik-másik mező szerkezetét is meg kell változtatni. 31 — Pecsétek: Utólag merült fel az eredeti oklevelek pecsétjeivel kapcsolatos adatok bevitelének igénye. Ezek számára nyílt az Adatfelvételi lap Folytatás című részében a 31-es mező, amely egy betűvel jelzi, hogy függő, záró, hátlapra vagy szöveg alá nyomott-e a pecsét, továbbá két számnak is van hely, annak közlésére, hogy hány pecsét van/volt az oklevélen. A fent ismertetett 31 mező a négy oldalas adatfelvételi lapból mintegy két és fél oldalt foglal el, Á fennmaradó mintegy másfél oldalon 27 üres tétel áll rendelkezésre „folytatások" számára. Ide kerülnek azok a tételek, amelyekre valamely mező további ismétlése esetén van szükség. Ezeknél a tételeknél a megismétlendő mező számát is ki kell tölteni, a többi részen pedig a megjelölt mező felépítésének megfelelő elosztással kell az adatokat bevezetni, ha a regeszták adatainak bevitele napirendre kerül. Ha a 27 tétel kevésnek bizonyulna, betétlap is alkalmazható. A már említett három próbaév tapasztalatai egyértelműen azt mutatták, hogy valamennyi oklevélhez tartozó időrendi mutatólapok és a csak korlátozott számban rendelkezésre álló regeszták adatainak előkészítését és géprevitelét 36