Borsa Iván: Középkori oklevelek egyes adatainak gépi feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. 27–39.

alól a másolat; avagy két vagy több másolat különböző jelzetek alól. Ez eset­ben egy rekordban két vagy több 7-es mező lesz. — Az előnyomott adatelvételi lapon a mező három — M jellel jelölt — elemből tevődik össze. Az első, külön álló elem azt jelöli, hogy a rekordban hány 7-es mező van. (Pl. íha két eredeti és egy másolat három jelzet alól került együvé, úgy ide 3 kerül.) A má­sodik — négy karakterből álló — elem a régi, illetve a DF esetében az eredeti levéltári állag kódszáma, amelyet a gépi adatfeldolgozást előkészítő munka so­rán kapott az állag. (A DL esetében elöl 0-ával kiegészített négyjegyű szám, míg a DF esetében l-essel vagy 2-sel kezdődik a négyjegyű kódszám.) A harmadik elem a régi/eredeti jelzet esetleges további része. (Pl. az OL NRA esetében: 0277 1502—17, az Esztergomi székesfőkáptalan magánlt. Acta radicalia eseté­ben: 1072 27—6—10.) Ha a régi/eredeti jelzet nem ismert, úgy az „Ismeretlen állag" kódszáma kerül ide. Az állagok kódszámáról számrendi és alfabetikus jegyzék áll rendelkezésre. A mező kötelező, részben fix, részben korlátozott hosszúságú és ismételhető. — Pirossal nyomott. 8 — kiadó: Az oklevél kibocsátója (kiadója) lehet természetes vagy jogi sze­mély. Természetes személy esetében egy oklevélnek több kiadója is lehet, elő­fordul továbbá, hogy egy oklevélnek egy természetes és egy jogi személy a ki­adója (pl. Ostfi Miklós leleszi prépost és a konvent). Annak érdekében, hogy a kiadó megjelölése pontos és minden eleme alapján visszakereshető legyen, a mező négy almezőre tagolódik. A—almező: Természetes személy(ek) esetében ide kerül a személy neve, jogi személy esetében az almező üresen marad. B—almező: A kibocsátó székhelyével vagy funkciójával kapcsolatos hely­név vagy azt közelebbről meghatározó közszó. C—almező: A természetes személy rangja vagy a jogi személy (intézmény) megjelölése. D—almező: A C—almező kódszáma. Ez a kódszám annyiban tér el a 7-es mező kódszámától, hogy míg a régi (eredeti) jelzet kódszáma a rekord adatai­nak listázásakor minden rekordban megjelenik, addig a 8-as mező esetében csak a rendezést segíti, a listán a rekordban nem jelenik meg. A kódszámokról jegy­zék áll rendelkezésre. Minthogy egyes oklevelek esetében akár amiatt, mert két vagy több kibo­csátójuk van, vagy amiatt, mert egy személynek két vagy több rangja volt, szükséges a mező ismétlése. Ezért az adatfelvételi lapon már két 8-as mező sze­repel, az elsőben ugyanolyan kisméretű jellel, amilyen a 7-es mezőben is van annak jelölésére, hogy a rekordban hány 8-as mező van. A családnevek írásmódjának egységesítésére feltétlenül szükség volt. Rész­letekbe menő szabályozás helyett racionálisnak a fonetikus helyesírás tűnt. (PL Bátori, Battyáni, Korvin, Ország.) — Sajnos nem magyar családnevek esetében ez nem minden esetben sikerült. Megyék és városok esetében a tisztségviselők neve elmarad, csak .a megye vagy város megjelölése szerepel. - Ha a természetes személynek az oklevélben nem szerepel a rangja, bár az ismert, akkor magánszemélynek tekintendő, s a C—almezőbe a magán megje­lölés kerül. Ha az A— vagy B—almező az oklevél (levél) csonkasága vagy más ok miatt nem állapítható meg, ezt ismeretlen megjelöléssel lehet helyettesíteni. Pl. alá­íratlan levél esetében: ismeretlen (A) magán (C); ismeretlen (B) konvent. A mező vagylagosan kötelező, ami azt jelenti, hogy az iratnak jellegénél fogva nem volt kibocsátója, úgy a 8-as mező üresen marad, de helyette a 12-es 33

Next

/
Thumbnails
Contents