Borsa Iván: Középkori oklevelek egyes adatainak gépi feldolgozása a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 42. (1992) 2. 27–39.

kében, hogy egyesek évszáma megállapítható legyen. Azok esetében pedig, amelyeknek évszáma nem volt megállapítható, a kezdő és záró évnek a meghatározása volt a feladat, amelyek között az oklevél kelte valószínűsíthető. 1500 körül volt az évhez köthető oklevelek száma, és 5000-nél több, amelyeknél csak évkor volt megállapítható. (A fentiekben már szó volt arról, hogy az évkor adatai a 6-os mezőbe kerültek.) — A DF esetében ez a munka folyamatban van. Számítógépes listák Az első 50 ezer rekord (1000-től 1390 közepéig) számítógépes adatállományba történt besorolása után 1984-ben elkészültek az eredetileg elgondolt első levéltári segédletek (számítógépes listák). Az időrendi lista. A lista szoros időrendben tartalmazza az egyes rekordok adatait az alább ismertetendő rendben és korlátozással: A keltezés oszlopában az év elején találhatók a hónap és nap nélküli oklevelek minthogy e két adat helyén egyaránt 00 van. Ha a keltezésben csak hónap van, ez az adatsor ugyanilyen oknál fogva a hónap elején van. Ha a napi keltezés után az előtt, körül és után szavak első betűje áll, akkor ez a nap adatai után található, s ha több van belőlük, betűrendjükben. — Teljesen azonos keltezés esetén az adatsorok az oklevélkibocsátók kódszáma szerint, azonos kódszám esetén a B—almező betűrendjében. Ha még itt is van azonosság (ez elsősorban királyi oklevelekben fordul elő), a fennmaradási forma rangsora érvényesül; ha ez is azonos, a DL-szám szerint vannak rendezve a sorok. Az oklevélkibocsátó oszlopában a 8-as mező első tételében szereplő adatok találhatók. Ha az oklevélkibocsátónak több rangja volt, vagy társai is voltak, ezek csak a kibocsátói listában jelennek meg. — Ha az A—almezőben van adat, úgy ez a kibocsátói oszlopban egy betűhellyel előbbre áll, mint azoké a kibocsátóké, ahol üres az A—almező. A következő oszlopban a fennmaradási forma betűje található. Ezt követi az oklevél hatszámjegyű országos levéltári jelzete. Az 5. oszlopban a 7-es mező (régi jelzet) első tétele állagának kódszáma, s azt követően az illető állagon belül meglevő közelebbi jelzet, ilyennek hiányában a kódszám egymagában áll. Az utolsó két oszlopban az időrendi mutatólap sorszáma, végül a rekordszám található. Azokról az évnélküli oklevelekről, amelyeknél csupán feltételezett évkoruk volt megállapítható, 1991-ben külön kötetben készült időrendezett lista évkoruk kezdő évszámának rendjében, s ha ez azonos, úgy kiadóik sorszáma szerint, a fennmaradási forma és a DL-szám, majd a teljes évkor. (Ez javítandó lesz.) Az utolsó két oszlop az L- és DL-szám. A kiadói lista a kiadói kódszámok rendjében közli az adatsorokat. Ha egy kódszámon belül több „rang" szerepel (pl. plébános, pap, káplán), akkor ezeket a kódszámon belül betűrendezetten kapjuk a listában. Ha egy kódszámon belül csak egyetlen címszó van (pl. káptalan), akkor a B—almezőben szereplő megkülönböztető melléknév betűrendje szerint történik a rendezés, s ezeken belül az előző listánál leírt időrendben. Ezek azonossága esetén a fennmaradási forma. s ha kell, ezen belül a DL-szám rendez. Mint az előző bekezdésből kiderül, a további adatoszlopok a B—almező (ha van), időrend, a fennmaradási forma, az oklevél (hatszámjegyű jelzete és a rekordszám. A régi jelzet szerinti lista. A 7-es mezőben levő kódszámok rendjében közli 38