Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Segédletek

sr.k: személy vagy helységnév, rövid kivonat, fasciculusnumerus jelzet és a lajstronkönyv lapszáma. A mutatókkal kapcsolatban azonban közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy sok matató nem adja nog közvetlenül a levéltári jel zetet, honén csak a. lajstrmkönyv megfelelő lapszámár utal. A nagybirtokos családok, de meg a kisebbek is saját levéltáraikat a XVIII. század végén és a XIX. század ele jén lajstromoztatják. Ezeknél a lajstromoknál az évszám sokkal nyomatékosabban jut kifejezésre, mint a kamarai lajstromozások során készültekben, minthogy az iratokat a tárgyi csoportokban évrendezték. Az ekkor késült mutatók azonban nem egyszer roppant bonyolultak, s segítségükkel való kutatás nagyon időigényes. Igy például a Zichy család 15 kötetnyi lajstromához a mutató az egyes hely-, illetve személyneveket a lajstromkötetek, illetőleg az azokban való előfordulás sorrendjében adja, s csupán a laj stronkötet lapszámóra: utal, A Eákóozi Asprenont család elpusztult iratanyagához kés-ült mutatóban az egyes kezdőbetűkön belül a szoros betűrendbe nem sorolt neveket sorszónozták, s mivel ugyanaz a személy- vagy helynév ismételten fordult olő, külön "kul«s"-ot készítettek, amelyben minden egyes, szoros betűrendben levő személy- s helynévnél feltüntették, hogy a reájuk vonatkozó iratok levéltári jelzetei a mutató megfelelő betűjének hányadik sorszáma, illetve sorszámai alatt találhatok. Külön kell megemlékeznünk az úgynevezett index-elenchusokról, amelyek a mutatót és a lajstromot egyesítették Az egyes iratokról készült lajstroríszövegeket ugyanis nu-