Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Rendezés

pontok: szerint átrendeztük, akkor kerülhet sor az azonos tételek egyesitésére, vagyis a strukturális-kronológiai rend kialakítására. k családi levéltárak évrendezett iratanyagának átrendezése fondokbs - állagokba: - tételekbe hangsúlyozottan neu átrendezési, hanem rendezési feladat. /, nagyobb terjedelmű osaládi levéltáraknál az évrend - semmiféle összefüggést nem fejezvén ki - áttekinthetetlenné teszíaz iratanyagot, hiszen egy-egy esztendőbó'l 5k-lCC vagy éppen ezer irat maradt fenn és hozzájuk semmiféle segédlet nincs. A nehézség azonban az, hogy ilyen nagyobb terjedelmű anyag átrendezésénél még a kronológiai-strukturális rendezési eljárást sem al'calmazhatjuk: nemlehet eló'bb évenként kialakítani a tárgyi csoportokat, s azután ezeket egyesiteni. A rendezés befejező rézzé az iratoknak, iratcsoportoknak jelzetekkel való el látó- sa, amjíly nemcsak a kutat ó4Fej|erensi szolgálatot segiti elő, de 'iz irat védelmét is szolgálja. Valójában valamely iratanyag csak akkor válik használhatóvá, ha minden egyes darabja az azonosításhoz elengedhetetlenül szükséget jelzettel el van látva. A jt<l>zetélésnek különböző fajai és különböző szintjei vannak, Másként kell jelzetrolni a bekötött vagy fűzött iratokat, s másként az egyes lapokból álló irategységeket. Másként kell jelzetelni egy hivatalszerv iktatószámokkal ellátott iratait, s ismét másként a fond-közép-darabszinten rendezett iratokat. A kötött /fűzött/ irategységek, miként a darabszinten rendezett iratanyag, rendezettsége befejezett, s igy mindkettőnél a végleges teljes jelzet alkalmazható. A jelzet első legfontosabb része az őrző levéltár